Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 7. hétfő (182. szám) - Dúró Dóra (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „A 20. században ragadt magyar egészségügy. Mikor kezelik végre helyén az egészségügyi szakképzést?” címmel - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1713 évről évre egyre idősebb és egyre kevesebb személy dolgozik az állami egészségügyben. A KSH adatai szerint, amíg az ezredfordulón az egészségügyben dolgozók száma 144 ezer fő volt, addig 2014ben már csak alig 120 ezer. Konkrétan 2016 első félévében 419 orvos, 108 fogorvos, 23 gyógyszerész és 359 szakdolgozó, utóbbiak legtöbbje ráadásul nő, összesen 909 fő jelentette be külföldi munkavállalási szándékát az il letékes hivatalnak. (Németh Szilárd István közbeszólása.) Az utánpótlás biztosítása az egyetemi képzés, illetve a szakképzés feladata lenne, ám úgy tűnik, az elmúlt évek változtatásai nem tudtak megfelelő fiatal munkaerőt adni az ágazatnak. A hiány oka els ősorban az elvándorlás. Külföldön sokkal jobb körülményeket és fizetést találnak a dolgozók, illetve Magyarországon is elmennek inkább más, piaci szférába dolgozni. A szakképzés, ahogy szinte minden területen, az egészségügyben is ezer sebből vérzik. Az eg ész rendszerben állandósult a változás. Nem ritka, hogy a kormány döntései késnek, ezzel szinte lehetetlen helyzetbe hozzák az intézményeket. (14.40) Az idei tanévkezdéshez szükséges rendelet, amely például a kerettanterveket is tartalmazta, csak néhány na ppal a tanévkezdés előtt jelent meg. Ráadásul a természettudományos tárgyak ilyen mértékű lefokozása nehezíti például egy egészségügyi szakgimnáziumba járó diák továbbtanulási esélyeit a felsőoktatásban, nem ösztönzi a továbblépésre, hanem szinte lehetetle nné teszi számára. Nem csoda, hogy ez a kiszámíthatatlanság, bizonytalanság - amit a szakoktatók egyébként az egyik legnagyobb problémának tartanak - rányomja a bélyegét az oktatásra is. De nemcsak szakdolgozókból, hanem szakoktatókból is hiány van, amely talán még súlyosabb, hiszen az utánpótlást lehetetleníti el: ha nincsenek megfelelő személyek, akik továbbadják a tudást, nem lehet színvonalas szakképzést nyújtani az érdeklődő fiataloknak. Ráadásul a gyakorlati képzést végző kórházakban az egyébként is l eterhelt ápolók feladata lenne még az oktatás is, amihez sok esetben sem a személyi, sem a tárgyi feltételek nem állnak rendelkezésre. Mindezek alapján kérdezem államtitkár urat: mikor kezelik végre a helyén az egészségügyi szakképzést? Mit tesznek a megfe lelő szakoktatói és szakdolgozói utánpótlás biztosításáért? Várom érdemi válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Ismét Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ha orvoselvándorlásról akar érdeklődni, nem kell interpellációt benyújtania, elég a bal válla fölött elnézni, és megkérdeznie képviselőtársát, hogy mi ennek a mechanizmus a, kik ennek a haszonélvezői, hogyan juttat valaki akár félszáznál is több magyar orvost és ápolót Írországba fél év alatt. Azt hiszem, a Jobbik ebből házon belül nagyon nagy tapasztalatokkal rendelkezik, talán semelyik másik frakció nem bír ekkora tapaszt alatokkal az orvoskivándorlás, ápolókivándorlás előmozdításában, mint a Jobbik frakciója. Igaz, hogy sem a Jobbik, sem az MSZP a választási listái összeállításakor nem figyelt arra, hogy esetleg orvos is kerüljön be a frakciójába, éppen ezért csak kormányo ldalon ülnek orvosok a parlamentben, ellenzéki oldalon orvosok nincsenek, de úgy látszik, ilyenkor mégis az egészségügyért való aggodalmuk előkerül, bár ez a választási listák összeállításánál nem történt meg. (Korózs Lajos: Nem kell ahhoz orvosnak lenni, hogy valaki lássa, mi van az egészségügyben!) Felhívom viszont a figyelmét arra az örömteli fejleményre - ha már orvoselvándorlásról beszélt , hogy a rezidenstámogatási programnak és a fiatalszakorvosösztöndíjnak, valamint az orvosbéremeléseknek k öszönhetően, amíg 2010ben több mint ezer fiatal végzett orvos volt, aki külföldi munkavállalási engedély iránt folyamodott, most már ez a szám messze ötszáz alá csökkent, tehát jóval kevesebben kérnek első külföldi munkavállalási engedélyt, mint korábban. (Közbeszólás az MSZP soraiban: Már mindenki elment!)
