Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 7. hétfő (182. szám) - Dankó Béla (Fidesz) - a földművelésügyi miniszterhez - „Mi az ellenzéki kritika valódi oka a földprogram lezárása kapcsán?” címmel - DANKÓ BÉLA (Fidesz): - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1709 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Ha egy mondattal szeretnék a f eltett kérdésére válaszolni, akkor azt mondanám, hogy azért, mert az ellenzék nem érti meg, hogy van olyan ügy, ami a nemzeti minimum hatáskörébe tartozik és nem a mindennapi politikai csatatér hatáskörébe. A „Földet a gazdáknak!” program kiváló példája an nak, hogy az ellenzéki pártoknak semmi nem jó, amit a kormány tesz, még akkor sem, ha azt a magyar gazdatársadalom érdekében teszi. Először azért támadták a kormányt, mert az állami földek egy részét a magyar földműves gazdák részére kívánta értékesíteni. A földértékesítési program jogi kereteinek meghatározásakor az ellenzék azonnal az Alkotmánybírósághoz rohant, és együttes erővel követelte, hogy a külföldiek is azonos feltételekkel vehessenek földet az árveréseken, mint a magyar gazdák. Igazi gazdabarát magatartás! - inkább azt mondanám, kifejezett árulás. A program lezárása kapcsán pedig benyújtásra került két törvényjavaslat, amelyek deklarálják a program sikerét és lezárását, és rendelkeznek a keletkező állami bevételek felhasználásáról. Az ellenzék ez eket a javaslatokat is támadta, azonban érdemi ellenjavaslatuk természetesen nem volt. Ezekkel a törvényjavaslatokkal az Országgyűlés éppen az ellenzék által kikövetelt, az alkotmánybírósági határozatban foglaltaknak tett eleget, amikor törvényben rendelke zett a földeladásokból keletkezett bevételek felhasználásáról. Ugyanis, kedves képviselőtársam, az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki, hogy sarkalatos törvényben, hanem azt, hogy törvényben kell rendelkezni a „Földet a gazdáknak!” program bevételeinek felh asználásáról. Mindez tehát jól példázza az ellenzék koncepció nélküli ellenállását minden, az agrárkisbirtokos és agrárközépbirtokos réteget segítő kormányzati intézkedéssel szemben. A „Földet a gazdáknak!” program révén minden harmadik magyar földműves gazda földtulajdont szerezhetett, sokan közülük a piaci árnál jóval kedvezőbb kamatozású hitelek segítségével. A vásárlók 99 százaléka 150 hektár alatti méretű földet vásárolt. Az ellenzék szerint ezek az oligarchák a nagybirtokosok. A kormány szerint visz ont a program sikeres volt, mert a kis- és közepes birtokokat támogatta, és nagyban hozzájárul a kisbirtokok arányának 80 százalékos szintre emeléséhez a nagybirtokokhoz képest. Az eddig megkötött és a kötelező 60 napos kifüggesztéseken is átesett, 3 hektá r feletti méretű földekre vonatkozó közel 8 ezer adásvételi szerződés közül mintegy 2500 esetben tettek elővásárlói jognyilatkozatot az árveréseken részt nem vevő gazdák. Az elővásárlási nyilatkozatot tevők mintegy 30 százaléka tudta megelőzni ranghelyével az eredeti vevőt. A 3 hektár alatti méretű földek esetében ez az arány az eddigi adataink szerint hasonlóan alakul. A közel 196 ezer hektár értékesített állami föld azt jelenti, hogy a teljes állami földvagyon 11 százaléka került értékesítésre. A Nemzeti Földalapban maradt tehát 1,6 millió hektár föld, amelyből 1 millió hektár az állami erdők nagysága, mintegy 300 ezer hektár védett természeti területnek pedig a 10 nemzeti park igazgatósága a vagyonkezelője. A további területek jövőbeni hasznosítása a Nem zeti Földalapról szóló törvényben előírtak szerint főként haszonbérbeadás és vagyonkezelés útján történik. Emellett a 3 hektár alatti méretű földek értékesítése a rendkívüli érdeklődés miatt a jövőben is folytatódik. Az elmúlt hat év gyakorlatát folytatva az NFA a jövőben is minden évben ki fog írni pályázatokat a települési önkormányzatok számára, amelyek keretében állami földek vagyonkezelői jogát szerezhetik meg ingyenesen 15 évre, közfoglalkoztatási programok indítása céljából. Az elmúlt években több sz áz önkormányzat jutott így akár száz hektár feletti állami területhez is. Végül pedig nem szabad arról sem megfeledkezni, hogy az állami földvagyon mérete folyamatosan pozitív irányban is változik, hiszen az NFA minden évben milliárdos értékben vásárol föl deket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , 2016ban 2,5 milliárd forintért, amely aztán szintén a magyar gazdák használatába kerül.
