Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 7. hétfő (182. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
1690 előreszaladottak, a kijátszottak, a túlfejlődött magyar lelkek, a vértanúságra kiválasztott magyarok. Kiki úgy oldja meg a nagy problémáját, ahogy tudja. Száz évvel előbbre élni nem lehet, bolygani az űrben ne m lehet. Kompország Keletnek indul, kérezkedjék fel rá a gyenge. És látom az új áldozatot Hadúrnak, az új Gellértpapokat. Élén az új magyar társadalomnak állnak a táltosok. Szomorú embereket vonultatnak el. Akinek a homlokán ott vigyázatlankodik a Gondol at.” Tisztelt Országgyűlés! (Közbeszólás a kormánypárti padsorokból.) Igen. Azt mondják, hogy mondjam el, miről beszélek. Vannak, akik ezt megértik, önök azonban valóban valószínűleg nehezen értik meg Ady Endrét. Voltak, akik ezt nagyon egyszerűen megírták , amiről beszélek. Az ’56os forradalomban volt egy jelszó, amely két mondatból állt. Hazaküldte az orosz hódítókat. Azt gondolom, ezzel le lehet írni, amit ez az újságíró megírt. Azt gondolom, hogy Európa reformokra szorul, de aki démonizálja Európát, az gyakorlatilag el akarja veszíteni Magyarországot. Azok az emberek, akik a hidfo.nethez hasonló propagandaoldakkal kapcsolatot tartanak, nem méltóak a tiszteletre. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiból.) ELNÖK : Nem tudom, hogy államtitkár úr illetékese irodalmi ügyekben, de megadom önnek a szót. Parancsoljon! (Dr. Staudt Gábor: Ady Endréről valamit!) TUZSON BENCE, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondo lom, ez egy sajátos jellegű napirend előtti felszólalás volt. Nem árt, ha a felszólalások valamilyen formában összeállnak és van mondanivalójuk is. (Gőgös Zoltán: Ennek van!) Ebben kevés elemet tudtunk e tekintetben összeszedni, de azért próbáljunk meg néh ányat, amelyben tudunk egykét dolgot mondani. Az egyik dolog, amelyre kétszer is utalt a felszólalásában, a szélsőséges szervezetek feltűnése, az azokkal való kapcsolattartás és az azokra való odafigyelés. Igen, ez valóban fontos problémája az országnak. Valóban fontos az, hogy ha szélsőséges szervezetek jelennek meg, akkor azokat mindig figyelemmel kísérjük, jöjjenek ezek akár jobbról, akár balról, de ha a nemzetbiztonságot veszélyeztetik, ha az emberek biztonságát veszélyeztetik, akkor erre oda kell figy elni. Oda kell figyelni azonban nemcsak egy kormánynak, hanem oda kell figyelni a politikai pártoknak is, és nem fordulhat elő egy országban, hogy egy politikai párt vagy annak képviselője rendszeres kapcsolatot tartson ezekkel a szervezetekkel, noha egyéb ként egy politikai szervezet múltjából lehet, hogy ez következne. Semmiképpen nem ajánlott és semmiképpen sem jó, és nem is tisztességes dolog. Nem tisztességes dolog a magyar emberekkel szemben sem, különösen akkor, ha ez valóban nemzetbiztonsági kockázat ot jelent. A felszólalásában utalt a keleti kapcsolatokra is, az ország keleti kapcsolataira, nyugati kapcsolataira, gazdasági kapcsolataira is. Tudni kell azt, hogy Magyarország földrajzi fekvése alapján olyan helyen helyezkedik el, ahol egyébként kelet f elé, észak felé, dél felé és nyugat felé is jó kapcsolatokat kell kiépíteni. Magyarország helyzete alapján gazdasági kapcsolatokat is ki kell építenie, gazdasági kapcsolatokat ki kell építenie kelet felé, nyugat felé, észak felé és dél felé is. Mi magunk, Magyarország az Európai Unió tagjai vagyunk, és jó, hogy ennek az Uniónak a tagjai vagyunk. A gazdasági kapcsolataink is jórészt ebbe az irányba fejlődtek ki, fejlődnek a továbbiakban is. De ez nem azt jelenti, hogy el kell felejteni azt, ami az északi, a déli vagy keleti kapcsolatainkat jelentené. (13.10) Ezért fontos az, hogy ezeket a kapcsolatokat fenntartsuk, és az Európai Unión belül is az uniós kapcsolatokat erősítsük meg. De a megerősítés nem azt jelenti, hogy a feje tetejére kell állítani az Európai Uniót; az nem azt jelenti, kedves képviselőtársam, hogy ha Brüsszelben hoznak valamilyen döntést, ezeket a döntéseket el kell fogadni; az Európai Unió pont fordítva működik: a nemzetek hozzák meg a döntéseket, és a brüsszeli bürokratáknak ebből a szempontból végrehajtó szerepük
