Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 2. szerda (181. szám) - Napirend utáni felszólaló: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
1676 Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! „ Meddig még?” címmel napirend utáni felszólalásra jelentkezett a Jobbik képviselőcsoportjából Z. Kárpát Dániel képviselő úr. Képviselő úr, öné a szó, parancsoljon! Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem ilyenkor egy nagy leveg őt venni, de előttem az államtitkár úr olyan dolgokra ragadtatta magát, ami még itt is szokatlan. A hazudozás magasiskolájában ön önálló katedrát kaphatna, és marha jó órákat tarthatna ott. Százmilliós ingatlankiszervezéssel vádolja azt a Jobbikot, amelyik nek… (Dr. Völner Pál a Jobbik felé mutatva: Novák Előd…) - maradjon csöndben, én beszélek! - nincsen ingatlana. Hát hova megy ön tanácsadókért… ELNÖK : Bocsánat, képviselő úr, én beszélek, és ezért ön letiltom. Önnek nincs arra lehetősége, hogy napirend utá ni felszólalásban reagáljon egy megelőző felszólalásra. Tisztelettel arra kérem, hogy mondja el a sajátját, és maradjunk ennyiben. Parancsoljon, öné a szó. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Visszatérve a kormányzati hazugságspirál ból a valóságba, a hétvégén Kispesten jártam egy kilakoltatás előtt álló devizahitelkárosult családnál. Igyekeztem az ezzel kapcsolatos kérdéseimet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez célozni, közben azért még a jegybankelnök is a teremben tartózkod ott, de érdemi választ nem kaptunk. Foglaljuk hát össze őhelyettük a tényeket! A helyzet az, hogy ma Magyarországon még mindig több mint 140 ezer ember nem képes vagy nem teljeskörűen képes fedezni az úgynevezett hiteleit, és ebből kifolyólag a 90 napon tú li tartozása miatt kilakoltatás előtt állhat. Mintegy 15 ezer árverésre került sor. El kell hogy mondjuk, hogy amíg ez a kormányzat dicshimnuszokat zeng a saját teljesítményéről, adott esetben egy román döntés, ahol felvételkori árfolyamon váltották át az úgynevezett hiteleket, sokkal kedvezőbb helyzetbe hozta az ottani adósokat, mint ahogy az itteni kormány bánt a saját állampolgáraival. Ugyanis itt nem felvételkori árfolyamon forintosítottak, hanem majdnem piaci árfolyamot sóztak a szerencsétlen károsulta k nyakába, több százezer embert indokolatlanul sújtva ezzel. Ráadásul a kormányzat aláírt egy paktumot a Bankszövetséggel, Európában talán példátlan módon, kiszolgáltatva a saját állampolgárait azon kereskedelmi bankoknak, amelyek önök által elismert módon visszaélések tucatjait hajtották végre. A károsultaknak látszatmegoldásokat kínáltak, valódit nem. A magáncsőd intézménye kész csőd, becsődölt, alig pár száz szerződést tudtak kötni. A Nemzeti Eszközkezelőt tartják önök talán még az egyik legsikeresebb ko nstrukciójuknak, és a Nemzeti Eszközkezelő tekintetében bizony több mint 30 ezer embertől elvették az ingatlantulajdonát. Visszabérelhetik ezek az emberek a saját lakásaikat, házaikat. Még ez is segítségnek tűnik sokak számára, inkább, mint az utca. A prob léma az, hogy ennek az intézménynek a költségvetési kerete lassan kimerül. Sajtójelentések szerint mintegy 500 szabad hely található benne. Ma, amikor a nemzetgazdasági miniszter urat kérdeztem arról, hogy mikor, milyen formában különítenek el ide költségv etési forrásokat, nem válaszolt, pedig ezeknek az embereknek, ha nem is érdemi, de átmeneti segítségeket nyújthatna ez a konstrukció. Pár milliárd forintról lenne szó. Pár milliárd forintra lenne szükség ide. Ez a Várba költözés töredéke lenne. De ha csak azt nézzük, hogy a letelepedésikötvényüzletáguk közvetítői bevételének egy töredékéről beszélünk, akkor egészen röhejes, hogy magyar állampolgárokra, magyar károsultakra nem fordítanak ennyi pénzt. Márpedig a helyzet az, hogy ha csak az offshore bizniszük közvetítői cégek által lenyelt mintegy 100 milliárdos nagyságrendű összegének a felét idecsoportosítanák, akkor majdhogynem az összes károsult emberi helyzetbe kerülhetne. Az önök számára ez valamiért nem fontos. (15.00)
