Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. november 2. szerda (181. szám) - Napirend utáni felszólaló: - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
1673 kitakarítani Augiász istállóját, ahol bizony magasan áll a messzire bűzlő trágya. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : A kormány részéről az elhangzottakra Völner Pál államtitkár úr reagál. Parancsoljon, államtitkár úr! DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönö m a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Nagyon sajnálom, hogy a képviselő úrnak nincsenek annyira mélyreható történelmi ismeretei (Moraj a Jobbik soraiban.) , hogy igazán meg tudta volna idézni azt a kort, amelyben Nagyatádi Szabó István ga zdálkodott, amelyben felnőtt, és össze tudná hasonlítani a mai viszonyokkal. De hogy Nagyatádi Szabó Istvánról is említés essék, ő volt az egyik legnagyobb formátumú mezőgazdasági miniszterünk, valóban, és az egyik első parasztszármazású parlamenti képvise lő, a legjelentősebb kisgazda politikusok egyike. Már 27 évesen községi bírónak választották, gazdaságának irányítása mellett a politikai eseményeket is követte. 1904től Somogy vármegye törvényhatósági bizottságának tagja volt. Az 1908 januárjában létreho zott Somogy Megyei Kisgazdák Egyesületének ő lett az elnöke és egyben a lelke. A szervezet pár hónap alatt Somogy megye egész parasztságát maga mögé állította, még ennek az évnek a nyarán országgyűlési képviselővé választották, és azóta viseli neve előtt a Nagyatádi előnevet. Első képviselőházi beszédével már feltűnést keltett, amikor arra kérte képviselőtársait, hogy a földművest ne parasztnak, hanem kisgazdának nevezzék, mivel a Dunántúlon a „paraszt” szó negatív értelmű. A földreformtörvény 1920as elfog adása után 400 ezer igénylő átlagosan egyhektárnyi termőföldhöz jutott - ezt csak azért említem, mert ha a mai viszonyokkal összevetjük, akkor talán lehet mondani azt, hogy ma nagyobb eredményeket tudtunk elérni , és ő 1909ben Szentgálon megalapította az első kisgazda pártot (Ander Balázs közbeszól. - Az elnök csenget.) Országos ’48as Függetlenségi Gazdapárt néven. Ha nagybirtokokról beszélünk, akkor megint csak azt mondom a képviselő úrnak, hogy vegye elő a történelemkönyveket, és tanulmányozza, hogy ak koriban (Z. Kárpát Dániel: Miért kell kioktatónak lenni? Ne legyél már ennyire bunkó!) mennyiből állt egy hitbizomány, mekkora birtokok álltak össze. Nagyatádi Szabó István munkássága, élete példaértékű a 2010ben létrejött polgári kormány számára, amely k isgazda szellemiségű agrárpolitika megvalósítását tűzte ki célul. Ennek jegyében döntött úgy, hogy a kis- és középüzemek arányát a nagybirtokkal szemben 80 százalékosra emeli, hogy a mezőgazdaság gerinceként a családi gazdaságokat erősíti, és a magyar föld műveseket a Nemzeti Földalapból földtulajdonhoz juttatja, törekszik a korábban szétvert feldolgozóipar újjáépítésére, és ezeket a vívmányokat Brüsszellel szemben is folyamatosa megvédi. A „Földet a gazdáknak!” program keretében a kormány 2015 októbere és 2 016 augusztusa között majdnem 200 ezer hektár termőföldet értékesített, összesen mintegy 30 ezer földműves, azaz a jogosultak egyharmada részére. Ezeknek a földeknek az értékesítése a piaci ár fölött, átlagosan mintegy 1,4 millió forint/hektár áron történt , ehhez az állam hitellehetőséget is biztosított. A 270 milliárd forintnál lehet sajnálkozni azon, hogy az államadósságcsökkentésre fordítódik, de ha arra gondolunk, hogy mikor erős az ország, mikor tudja a gazdákat támogatni, akkor nyilván nem maradhat el adósodott állapotban. Mindez jól illeszkedik a kormány 2010 óta folytatott politikájához. Ugyanannyi állami földet jelenleg több mint tízszer annyian használhatnak, mint 2010 előtt. Minden haszonbérbe adást megelőz egy nyilvános pályázati eljárás. Elővásár lási jog alapján minden évben több milliárd forint értékben veszünk állami tulajdonba földeket. Kiemelt prioritást élvez a közösségi földhasználat erősítése. Önkormányzatok jutottak az NFAtól 2010 óta 15 évre szóló ingyenes vagyonkezelői
