Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 25. kedd (178. szám) - Himnusz - Kövér László, az Országgyűlés elnökének ünnepi beszéde - KÖVÉR LÁSZLÓ, az Országgyűlés elnöke:
1458 keleteurópai sorstársaival együtt a második világháború után a nyugati nagyhatalmak és a Szovjetunió közötti geopolitikai játszmák áldozataként lökték oda rabnak, elorozván helyét Európa szabad világában. A középeurópai sorsközösség tudatára utalt az 1956os forradalom egyik első eszmei alapvetése, a budapesti műegyetemisták október 22én elfogadott nyilatkozata, amelyben - idézem - „az egyetemi ifjúság egyhangú lelkesedéssel nyilvánította ki szolidaritását a varsói munkásokkal és ifjúsággal, a lengyel függetlenségi mozgalommal”. 1956. november 1jén a forradalmi magyar kormány kimondta Magyarország függetlenségét és semlegességét, valamint bejelentette a Varsói Szerződésből való kilépést. Nemzetközi jogi é rtelemben ekkor a cselekvőképességét a forradalomban visszanyerő magyar állam a nemzet érdekei védelmében a szuverenitását gyakorolta. Másnap, 1956. november 2án az Egyesült Államok külügyminisztériuma táviratban arról értesítette a szovjet pártfőtitkárt vendégül látó jugoszláv vezetőt, Titót, hogy - idézem - „az Egyesült Államok kormánya nem tekint kedvező szándékkal olyan kormányokra a Szovjetunió határai mentén, amelyek barátságtalanok a Szovjetunió iránt”. Ezek után 1956. november 4én a Szovjetunió tö bb harckocsival támadt Magyarországra, mint 1939ben Hitler Lengyelországra. Hatvanezer kiképzett szovjet katona zúdult néhány ezer, katonailag képzetlen vagy hiányosan felszerelt, többnyire fiatal civil szabadságharcosra. 1956. november 4én itt, a szovje t tankok által körbefogott Országházban a magyar forradalmi kormány utolsó képviselője, Bibó István államminiszter magányosan gépelt kiáltványában ezt írta: „Magyarország népe elég vérrel adózott, hogy megmutassa a világnak a szabadsághoz és a világhoz val ó ragaszkodását. Most a világ hatalmain van a sor, hogy megmutassák az ENSZ alapokmányában foglalt elvek erejét.” Öt órával a szovjet támadás után az ENSZben az Egyesült Államok kormányát képviselő Henry Cabot Lodge csak ennyit mondott: „Ha volt valaha ol yan idő, hogy az Egyesült Nemzetek élet és halál kérdésévé válhatott egy egész nemzetnek, ez az idő az.” Egy amerikai veterán, Frank G. Johnson 1962ben megjelent könyvében mindezt ekként kommentálta: „Magyarország meghalt, mert az egyetlen hatalom, amely megmenthette volna, az Egyesült Államok azt választotta, hogy haljon meg, azt színlelve, hogy felmentést nyerünk felelősségünk alól, ha olyan szervezetre hárítjuk a tennivalót, amely képtelen ellátni azt.” Tisztelt Honfitársaim! Tisztelt Vendégeink! „És mi nden rendű népek, rendek / Kérdik, hogy ez mivégre kellett. / Mért nem pusztult ki, ahogy kérték? / Mért nem várta csendben a végét? / Miért, hogy meghasadt az égbolt, / Mert egy nép azt mondta: ‚Elég volt.’” (10.20) Ezt vetette papírra a harcok elültével Márai Sándor megrendítően gyönyörű versének soraiban. Több mint 3 ezer halott az utcákon, közöttük az éppen ma 60 éve itt a Kossuth téren géppuskatűzzel legyilkolt, név szerint ismert 71 és ki tudja, mennyi ismeretlen áldozat, 20 ezer sebesült, 20 ezer kon cepciós per, több mint 200 végrehajtott halálos ítélet, ezer, Szovjetunióba elhurcolt magyar ember, 13 ezer internált belföldön, 200 ezer, szülőföldjét elhagyni kényszerülő menekült, és egy több mint 30 esztendőre újra berendezkedő, hazaárulásban és emberö lésben fogant, nemzetellenes és velejéig gonosz kommunista diktatúra - ezt kapta büntetésként a magyar nép 1956ért, amiért nem pusztult ki, ahogy kérték, amiért nem várta csendben a végét. Vérrel és áldozattal megszentelt jutalomként pedig azt kapták a ma gyarok 1956tól, hogy 12 nap alatt visszanyerték a szabadság, a méltóság és a felelősségvállalás lélekemelő erejét. Ezen erő segítségével születhetett újjá 1990ben a demokratikus Magyarország, ezen erő segíti ma is Magyarországot az euroatlanti szövetsége kben, hogy az ezekből fakadó kötelezettségei teljesítése és jogai gyakorlása során megőrizze méltóságát, egyenjogúságát és függetlenségét. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ahogy az 1956os magyar forradalom és szabadságharc megkerülhetetlen tanulsággal szolgált a korabeli Európának, épp oly fontos az üzenete a mai európai generációk számára. A magyar forradalom tükrében az egykori Európa és nagyvilág felismerhette a
