Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 24. hétfő (177. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: - ELNÖK: - ANDER BALÁZS (Jobbik):
1451 Nem megyek bele abba a pletykába, amit egyébként lehet hallani, hogy a szakoktatás most olyan szinten van, hogy egy asztalos léceket se nagyon tud kapni, és nincs gyakorlati megvalósításra lehetőség, mert anyagszükséglet hiányában nem tudják ezt megtenni. De igaz ez egyébként a kőművesekre és igaz a többi szakmára is. A kérdés az, hogy valóban igazake ezek a pletykák, hogy még az sem áll rendelkezésre, hogy esetlegesen a gyakorlati oktatást jól, kellőképpen tudják oktatni. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönjük. Kérdezem államtitkár urat, hogy kíváne válaszolni az elhangzottakra. (Dr. Palkovics László jelzésére:) Öné a szó. DR. PALKOVICS LÁSZLÓ, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ké pviselő Urak! Amit képviselő úr elmondott, azzal abszolút egyetértünk. Az érvényesülés módja valóban az a szakismeret, az a szakképzettség, amivel mindenki, függetlenül attól, hogy milyen családi háttérből, az ország melyik régiójából származik, érvényesül ni tud. A kormány pont ezt tűzte ki célul, és ezt szolgálja a szakképzési rendszer átalakítása abban az értelemben is, hogy ezért hoztuk létre a szakgimnáziumot, ami három dolgot tesz egyidejűleg. Elsőként a közismereti tárgyakból ugyanazt az érettségit bi ztosítja, mint bármelyik gimnázium, ilyen értelemben itt nem lesz különbség. A második az, hogy egy szakmát ad, tehát a négy év alatt, miután elvégzi a szakgimnáziumot az adott tanuló, egy szakmával rendelkezik. A mai szakképzési rendszer, amely 2004ben j ött létre, ezt nem biztosítja, hiszen ott kiegészítő tanulmányokat vagy párhuzamos tanulmányokat kell végezni. Azt tűztük ki célul, hogy négy év után mindenképpen legyen egy szakképzettsége. A harmadik elem pedig, amit a szakgimnázium biztosít: biztosítja annak a lehetőségét, hogy a szakmához tartozó alaptárgyakból vagy alaptárgyból az adott tanuló emelt szintű érettségit tudjon tenni, ami a felvételi egyik feltétele. Ilyen módon azok a vélelmezések, hogy a szakgimnázium elzárná az egyetemi felvételitől az adott hallgatót, ez nem így van. A szakközépiskola, ami korábban szakiskolaként működött, ugyanilyen módon egy szinttel feljebb kerül. Ennek az a célja, hogy azok számára - bár a további tanulás, az érettségi lehetősége itt is biztosított , akik utána sza kmunkásként kívánnak elhelyezkedni egy rövidebb tanulási idő után, azoknak tudjuk biztosítani azokat a feltételeket, hogy valóban értékes szakmát szerezzen. Nagyon sok minden történik ezen a területen, a szakképzési centrumok létrehozása, ezek finanszírozá sának a fejlesztése, megváltoztatása pontosan ezt biztosítja. Nagyon bízom abban, hogy arra nem tudunk példát mutatni, és az valóban csak pletyka, ahogy a képviselő úr említette, hogy nincs a kőműveshallgatóknak malter vagy az asztaloshallgatóknak faanyag arra, hogy ezt gyakorolni tudják. Egy sor más lehetőséget teremtettünk emellett. Megteremtettük a duális képzés lehetőségét, hogy ne csak a szakiskolában vagy szakközépiskolában tudjanak a hallgatók gyakorlatot szerezni, hanem a vállalatoknál is, ami jól kiegészíti az iskolai gyakorlatot. Nagyon fontos, hogy az a fajta fiatalkori korai orientáció, ami az általános iskolában, sőt, az óvodában el kell hogy kezdődjön, elmondjuk, hogy mit jelentenek ezek a szakmák, hogy amikor odaérnek a tanulók, hogy el kell dönteni, hogy mit szeretnének csinálni, ne csak nézelődjenek, és ne tudják, hogy mi történjen ezzel. Azt gondolom, hogy a kötelező óvodáztatásnak és az iskolai képzés átalakításának mind ez a szerepe. Tehát pont abba az irányba halad a kormány politikája, ahogy azt a képviselő úr elmondta. Köszönöm. ELNÖK : Köszönjük. A következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ander Balázs képviselő úr: „Gy. Ferenc nem lehet fegyenc?” címmel. Öné a szó, képvi selő úr. ANDER BALÁZS ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! „Nem fasiszta csőcselék, hanem magyar hazafiak voltunk, akik szabadon szerettek volna élni a saját országukban. Szabad és független