Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 24. hétfő (177. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - ELNÖK: - DR. BITAY MÁRTON ÖRS földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
1434 Szeretném említeni is önnek, hogy első helyen szerepel az aláírók között, még arra sem figyeltek, hogy ha már ilyen kötelező frakcióaláírás volt, hogy meglegyen a megfelelő szám, akkor legalább szegény agráriusok a végére ke rüljenek, hogy ne az legyen, hogy velük kezdődik az aláírt szöveg. A földvásárlók több mint a fele hölgy. Ön szereti a statisztikát. Legyen kedves, akkor mutassa meg nekem, hogy darabra mennyi ez. Majd a jegyzőkönyv alapján visszakeressük, és ha megengedi, akkor vessünk számot az adatokkal, hogy mi alapján jutott ön erre a következtetésre, mert ezek szerint a közel 30 ezer vásárlóból 15 ezernél több a hölgy, mert a több mint a fele ezt jelenti. Szívesen várom ezt a listát, amin 15 ezer hölgy neve szerepel, habár én ettől sem riadnék meg, mert, hála a jóistennek, nem zárja ki ezt semmi, hogy ők is vásároljanak. Említette, hogy igazake a pletykák az erdőprivatizációról. Én azt tudnám önnek mondani, hogy ezt saját maguktól kérdezzék meg, mert ezt önök terjeszt ik, a választ nyilván önök tudják rá, mert ha önök terjesztenek egy ilyen pletykát, akkor nyilván meg tudják mondani, hogy ennek mi a valóságalapja. Ezzel az önkérdéssel úgy különösebben nem tudok mit tenni. (Harangozó Gábor István: Egy igent vagy egy neme t.) Említette az 1500 hektárt, hogy egyébként nem számíthat sehol kicsinek 1500 hektár. De számíthat kicsinek, még kicsinek is számíthat 1500 hektár, mert ha valaki, mondjuk, egy nemzetközi versenyben vetőmagtermelé ssel szeretne foglalkozni, akkor az 1500 hektárral nemhogy nemzetközi szinten, de még itt a Kárpátmedencében sem tudna labdába rúgni. De ha mondjuk, legeltető állattartást folytat, akkor még a Kárpátmedencén belül is bizony 1500 hektár simán lehet akár m ég kicsi is. (Gőgös Zoltán: 1300 hektár?) Ezt csak azért szerettem volna elmondani önnek, megint a jegyzőkönyv kedvéért, hogy ne maradjon meg az a butaság a jegyzőkönyvben, hogy 1500 hektár márpedig ilyen ökölszabály, amit már megszoktunk jó néhány földügy ben ilyen megnyilvánulást (Gőgös Zoltán: Miért? És az 1300?) , hogy márpedig az nem lehet. (Gőgös Zoltán: És az 1300 micsoda?) De lehet, van olyan gazdálkodási üzemmód, amiben ez elképzelhető. Amit kérdezett, hogy családi gazdálkodónak számíte az, aki 2 mi lliárd forintért vásárol. Ezt szerettem volna újra megerősíteni: nem számít családi gazdálkodónak. (Gőgös Zoltán: Cigarettacsempészetből, jó.) Eddig is többször elmondtam, ezután is így fogom gondolni: aki 1 milliárd, 2 milliárd forintért, de továbbmegyek, szerintem aki 400500 millió forintért vásárol, az sem feltétlenül családi gazdálkodó. Ezért mondom én önnek azt, meg a kormány is igyekezett ebbe az irányba haladni, hogy azt szeretnénk, hogy a 80 százaléka a magyar agráriumnak családi gazdaságokon álljo n; 20 százalékában úgy gondoljuk, hogy a nagyüzemekkel nem tudunk mit kezdeni, sőt, nem is érdemes mit kezdeni, mert szükség van rájuk, és hasznos, ha ők is jelen vannak az agrárgazdaság szerkezetében. (Gőgös Zoltán: Nem lesz ebből baj?) A 23 százalékkal kapcsolatosan, az összvagyon, most kevés vagy sok, és megint felrója nekem, hogy én játszom ezzel a számmal. Én azt gondolom, hogy akkor tegyük tisztába. Az, hogy az összes magyarországi termőföld 23 százaléka került most árverésre, azt gondolom, hogy nem sok, az összeshez képest ez nem sok. Ha azt veszem, hogy a 100 ezer földművesből 30 ezer vásárolt, az sok. Ne haragudjon, nem önt akarom megtéveszteni. Valóban, ezt a logikát követni kell tudni, de ez sajnos egy ilyen helyzet, hogy egy számot nem azért mu tatok be önnek kétféleképpen, mert szeretném önt megvezetni, hanem sajnos az a helyzet, hogy ha egy társadalmi rétegnek az egyharmada hozzájut egy vagyonelemhez, az az én megítélésem szerint még akkor is sok, ha az összes termőföldnek ez egy kicsiny része. Ez logikailag megítélésem szerint azért egy követhető dolog. Amit pedig állított a felszólalásának végén vagy sejtetett, azt szeretném visszautasítani. Azt gondolom, hogy abban a kommunikációs stílusban, amivel én igyekszem önt megtisztelni a válaszaimban , még ha ez önnek nem is tetszik, ezek a feltételezések finoman szólva övön aluliak, mint ahogy akkor verbálisan is vagy expressis verbis is szeretném visszautasítani. Senkitől semmilyen kedvességet és ajándékot nem fogadok el, sem földértékesítéssel, sem más, a hivatali