Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 13. kedd (166. szám) - Az alapvető jogok biztosának és helyetteseinek 2015. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vita - ELNÖK: - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): - ELNÖK: - DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik):
144 Kezdeném azzal, és itt szintén utalnék az Igazságügyi bizottságban lefolytatott vitára, hogy már a biztosnak, az alapjogi biztosnak a funkciójával kapcsolatosan is néha úgy éreztem, hogy nem mindenben értettünk száz százalékig egyet, hiszen a törvény behatárolja azt - és azt kell mondjam, sajnos , hogy például egy normakontroll vagy egy alaptörvényértelmezéssel ki fordulhat az Alkotmánybírósághoz. Ezzel mi nem értettünk egyet, hogy ez így tö rtént, de ha már az ombudsmannak megadatott ez a jog, akkor úgy gondolom, hogy ebben az esetben egy fokozott felelőssége is van, hogy ezzel éljen. Nem feltétlenül, bár tudom, hogy azonban az esetekben élhet ön ezzel, amikor egy olyan ügy van ön előtt, amik or ezzel kapcsolatosan felmerül, de amikor egyéb szervek vagy országgyűlési képviselők keresik meg az ombudsmant, akkor úgy gondolom, hogy fokozottan kell vizsgálnia azt, hogy egy országgyűlési képviselő sem, vagy akár egy képviselőcsoport sem fordulhat má r egyedül, hiszen a képviselők negyedére van szükség az Alkotmánybírósághoz. Tehát tulajdonképpen az ilyen igényekkel szemben egy fokozott figyelemmel kell eljárni, és amikor azt mondtuk, hogy több normakontrollt vagy akár több alkotmányértelmezést is elvá rtunk volna az ombudsman úrtól, akkor erre a fokozott igényre, a fokozott felelősségre hívnánk fel a figyelmet, és ez természetesen egy törvényi állapot. Hogyha meglenne nekünk a jogunk vagy ad absurdum, ahogy régen volt, bármely állampolgárnak, hogy az Al kotmánybírósághoz fordulhasson, akkor higgye el, biztos úr, nem hívnánk fel a figyelmét erre, vagy nem ilyen fokozottan tennénk meg. Aztán a bizottsági ülésen felhoztuk, hogy a devizahiteles ügyekben nem láthattunk kellő mennyiségű eljárást. Erre ön azt vá laszolta, amiben részben igaza is volt, hozzáteszem, hogy az ügyeknek egy meghatározó hányadában polgári jogi szerződésről van szó, amelybe önök beavatkozni vagy az ombudsman beavatkozni nem tud. Ez igaz is, tehát ezt én el tudom fogadni, viszont sok esetb en azt tapasztalhattuk, hogy akár 2010 után is születtek olyan törvények a Magyar Országgyűlésben, amelyek véleményünk szerint alapjogokat sértettek, vagy akár olyan visszamenőleges joggyakorlatot, joggyakorlást valósítottak meg, amelyekkel a devizahiteles ek igényérvényesítése sok esetben nehezebbé vált vagy ellehetetlenült; akár itt az érvényességérvénytelenség kérdéskörére is lehet gondolni. Ha ezt kiegészítjük azzal, hogy akkor történtek gyalázatos módon ezek a törvénymódosítások, miután devizahitelesek nyertek, elkezdtek nyerni a bíróságokon, és akkor a devizahitelesek megmentője, a Fideszkormányzat gyorsan egykét törvénymódosítást beterjesztett, hogy ez ne történhessen meg - nem mennék bele a részletekbe, megtettük már akár a Kúria beszámolójánál, ak ár az adott törvényeknél , nos, ezekben az esetekben szerintem felmerülhet az, hogy akár az ombudsman is fordulhatna vagy fordulhatott volna az Alkotmánybírósághoz, és kérhette volna annak megállapítását, hogy ezek a jogszabályok bizony alapjogokat sérten ek és alaptörvényellenesek. Ezt csak azért szerettem volna kiemelni, mert szó volt erről a bizottsági ülésen és lehetőségem volt megismerni ombudsman úrnak az álláspontját. Aztán felmerült az is, itt szeretném megerősíteni, főleg, ha több nemzetiségi szósz óló is jelen van, hogy elhangzott részünkről, hogy bár a magyar állam, hál’ istennek, gáláns bizonyos jogokkal, és akár anyagilag is támogatja a nemzetiségeket, de sok esetben azt tapasztaljuk a visszajelzések alapján, hogy nem tudnak minden esetben ezzel élni és nem is feltétlenül azért, mert megátalkodottak a magyar hatóságok, hivatalok, hanem sokszor bürokratikus akadályok gördítődnek ezen jogok betöltése elé. Itt fel lehet hozni akár az okiratoknak a nemzetiségi nyelven való kiállítását, erről több viss zajelzést kaptunk, hogy sok esetben megvan a jog, de a jog addig ér, ameddig az ügyintéző, a legalsó szinten lévő ügyintéző tudása terjed, és sok esetben ezeken csúszhattak el vagy váltak nagyon nehézzé azok a lehetőségek, hogy éljenek ezekkel a jogokkal, de itt lehetne említeni a KLIK és a nemzetiségi iskolák viszonyrendszerét is, itt is több problémát láthattunk. (11.20) Szeretnék felsorolni egykét nagyon pozitív területet, és a jövőben is azt kérem, ha kérhetek ilyet, hogy szeretnénk, ha fókuszban marad na néhány terület.
