Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 24. hétfő (177. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentés vitája - ELNÖK: - HARANGOZÓ GÁBOR ISTVÁN, a Mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN, a Mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK: - HARANGOZÓ ISTVÁN GÁBOR (MSZP):
1429 olvashattak ilyen határozatot, per sze félő az, hogy ha néhány európai politikus, így Orbán Viktor az élen ilyen módszeresen veri szét az Európai Uniót, akkor valószínűleg 2020tól nehezebben lesznek folytathatók azok a programok, amik most zajlanak. De tételezzük föl, hogy igazuk van, és 2 020tól nem lesznek ilyen agrártámogatások, mint amik most vannak. Önök azzal érvelnek, hogy ez esetben a magyar földnek az értéke is kevesebb lesz, hiszen hogyha nincsen mögötte ez a támogatás, akkor nem fognak annyit fizetni érte a leendő vásárlók. Én az t nem értem, hogy ebből hogy lehet azt a következtetést levonni, hogy akkor, ha 2020 után nem lesznek támogatások, akkor most kell, ráadásul hosszú távra jól eladósítani a magyar vidéki szereplőket. Hiszen ezeket a földeket azok, akik vásároltak, többnyire úgy vásárolták meg, hogy 70 milliárd forint jött be, 200 milliárd forintnyi hitelt vettek fel. Ezt a 200 milliárd forintnyi hitelt fogják ezek az emberek akkor fizetni, amikor önök szerint csökkenni fog az agrártámogatás. Ezt a tőkét vonják ki önök azokbó l az agrárvállalkozásokból, és ha igaz lenne, hogy a célcsoporthoz jutott a pénz, akkor pont elvileg a kis és közepes családi vállalkozásokból vonnák ki ezt a pénzt, akiket most segíteni kéne, hogy boldoguljanak, főleg 2020 után, amikor nem lesz nekik agrá rtámogatás. (19.20) Ez szerintem valami egészen kifordított, számomra érthetetlen gondolkodás, ami nemhogy indokolja, hanem pont hogy megmagyarázhatatlanná teszi ezt az egész földprivatizációt. Van itt még egy gond: az egész földprivatizációt megelőzte az a bérleti rendszer, ami - az előző felszólalásomban már beszéltem róla - jelentősen befolyásolta, hogy a földprivatizáció, a licitek hogyan tudtak végbemenni. Ezt a földbérleti rendszert, ami megelőzte a földprivatizációt, a kishantosi perben, amit az NFA ellen indítottak, a bíróság, legalábbis az ügy mostani állásában úgy tűnik, hogy magát az egész rendszert ítéli el. Az számomra igencsak kérdéses, hogy ha volt egy földbérlet, ami jogtalanul ment végbe, akkor az a földbérlet, ami utána átalakította a visz onyokat, arra alapozva hogyan lehetett egy tisztességes és jogilag is megalapozott privatizációt végigvinni. Tudom, hogy államtitkár úr jogász, és biztosan nagyon jó fordulatokat tud erre mondani, de ha az ember józan ésszel és paraszti logikával végiggond olja, az biztos, hogy ez így valahogy nincs rendben. Aztán nézzük meg, hogy mi van a pénzek felhasználásával. Azt mondta államtitkár úr, hogy ha az adósságot csökkentik, az az egész nemzetnek jó. De államtitkár úr, miből tud élni a vidéki ember, miből tud boldogulni? Az a helyzet, hogy a települések jelentős részén nincs nagyon más, mint a mezőgazdaság. Jelenleg az a baj, hogy ez a mezőgazdaság egyegy úgymond családinak nevezett nagybirtokos tulajdonoshoz köthető, aki már rég megszüntette a foglalkoztatást , nem tartanak állatot, nincs melléküzemági rendszer, amelyben embereket lehetne foglalkoztatni, és nem azon dolgoznak, hogy hogyan lehetne pótolni az ott hiányzó foglalkoztatást, hogyan lehetne olyan programokat indítani, amelyekkel ezeket a szereplőket a rra bírnánk rá, hogy minél több embert foglalkoztassanak, ennek megfelelően átalakítani a támogatási rendszert, nem adni egy fillér területalapú támogatást se annak, aki nem foglalkoztat, de aki foglalkoztat, annak pedig lehetne adni. Önök semmi ilyennel n em élnek, hanem egyszerűen fogják és az innen származó bevételeket nem teszik vissza, hogy vidéken munkahelyek legyenek, legyen az embereknek megélhetésük, hanem egyszerűen elégetik az államadósság finanszírozásában, amiben, lássuk be, megint nem voltak na gyon sikeresek, hiszen nominálisan a magyar államadósság 2010 óta is folyamatosan nőtt, és úgy tudják ezt az államadósságot féken tartani, hogy közben a 3000 milliárdos nyugdíjmegtakarításokat elégették, beletömködték ebbe a rendszerbe. Most a nemzeti vag yont, a vidék földjét, a megmaradt állami földeket eladják, az ebből származó bevételeket megint elégetik, beleteszik az államadósságfinanszírozási rendszerbe ahelyett, hogy normális gazdaságpolitikával próbálnák csökkenteni az államadósságot.
