Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 24. hétfő (177. szám) - Az olaj- és gázárak világpiaci csökkenésével összefüggésben a rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgysorozatbavételi kérelme - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
1403 jövedelmükhöz képest az energiaár. Mondok néhány példát, úgymond nem feltétlenül mediterrán városokról van szó: Luxembourg, London, Berlin, Dublin, Koppenhága, Stockholm, Amszterdam vagy akár Tallinn, azért ott hűvösebb van, mint Magyarországon, mégis kevesebbet fizetnek az energiáért az ott lévő háztartások. Tudjuk jól, hogy a leghatékonyabb árcsökkenés az energiahatékonysági program, amelyre nekünk volt és van is javaslatunk, de önök pedig szeretnék ezt a pénzt elvenni, amit az E urópai Unió erre biztosít, a háztartásoktól, és inkább saját közbeszerzési eljárásban szeretnének ebből is jó szeletet hasítani a közintézmények energiahatékonysági felújításával. Az árcsökkentés pedig lehetséges, hiszen már Seszták Miklós miniszter, Német h Szilárd, de korábban Németh Lászlóné is elismerte, hogy lenne erre lehetőség, annál is inkább, mert önök azt mondták, hogy a nagy államosítási folyamat - ami azért jelentős közpénzbe került - végén állami tulajdonban lesznek a közműszolgáltatók, és így o lcsóbb lehet az energia ára. Ebből a háztartások egyelőre nem látnak semmit. Éppen ezért a javaslatunk lényege, hogy ha van rá lehetőség az olcsóbb energiaár miatt, csökkenjen átlagfogyasztásig 20 százalékkal a gáz ára és 1010 százalékkal az áram- és a tá vhőszolgáltatásnak a díja. Ez, ahogy említettem, egy igazságos árcsökkentés, hiszen átlagfogyasztásig jár, az átlagfogyasztás felett fogyasztók is kapnak kedvezményt, de nem olyan jelentőset, mint az önök rezsicsökkentése során a fogyasztás arányában minél nagyobb haszonhoz jutottak, hanem itt igenis a kisfogyasztóknak jutna nagyobb támogatás; annál is inkább, mert ez a mi javaslatunk az energiatakarékosságot is szem előtt tartja, hiszen - átlagfogyasztásról van szó - minél kevesebbet fogyaszt, annál nagyob b ez az árcsökkentés és árkedvezmény. A Magyar Szocialista Párt korábban is támogatta az árcsökkentési kezdeményezéseket, és megszavazta az idevonatkozó javaslatokat, de ami most történik, az elfogadhatatlan, hiszen az ebből az energiaárcsökkenésből eredő haszon jár a magyar háztartásoknak, jár a magyar embereknek, önök pedig ezt elzárják, és nem tudom, hol, melyik állami cégnél, vállalatnál gyülekezik az a rengeteg pénz, akár százmilliárdos tétel, amely nem jut el a magyar fogyasztókhoz, és inkább az ener giakereskedők nyerészkedését támogatják, ahelyett, hogy ez az áresés, ami Európában és a világon jellemző, eljutna a magyar háztartásokhoz. Éppen ezért kérem önöket, hogy támogassák a tárgysorozatbavételi kérelmünket, vitassuk meg a javaslatot, és fogadjuk el, hogy a magyar háztartások kevesebbet fizessenek az energiáért. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egyegy képviselő kétkét perces időkeretben, valamin t az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szintén kétperces időkeretben ismertetheti álláspontját. Megadom a szót a Jobbik képviselőcsoportjából Kepli Lajos képviselő úrnak. Parancsoljon, képviselő úr! KEPLI LAJOS ( Jobbik ): Köszönöm szépen, eln ök úr. Valóban, a rezsicsökkentés már a bevezetésekor egy nagyon ügyes politikai kommunikációs trükknek bizonyult, amely a későbbiekben a háztartások nagyon kis számában eredményezett érdemi megtakarítást, amint azt az elmúlt évek tapasztalata mutatja. Ezz el ellentétben már amikor megfontolta és kitalálta a Fideszkormány ezt a rezsicsökkentést, akkor tudta, hogy az energiaárak előreláthatóan a közeljövőben jelentős mértékben esni fognak a világpiacon, így túl nagy kockázatot nem vállalt a rezsicsökkentés b evezetésével, ellenben a magyar háztartások továbbra sem érezhetik azt a nyereséget, amit az alacsonyabb energiaárak miatt nekik már régesrégen érezniük kellene, nem 10 vagy 20, hanem akár 3040 százalékos vagy akár 50 százalékos közüzemidíj- vagy energia díjcsökkenés formájában. Kétféleképpen lehet energiamegtakarítást elérni: egyrészt az energiahatékonysági beruházásokkal, másrészt pedig a valós energiaárak érvényesítésével a lakosság felé. Az elsőhöz
