Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 24. hétfő (177. szám) - Dr. Hadházy Ákos (LMP) - a miniszterelnökhöz - „Meddig asszisztál a kormány az osztrák vircsafthoz?” címmel - ELNÖK: - DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP): - ELNÖK: - DR. HADHÁZY ÁKOS (LMP):
1348 keze is benne volt, és abban a hitben is hiába ringatják magukat a sajtószabadsággal és a nyilvánossággal kufárkodó kormányzati politikusok, hogy mostantól szabad a rablás. Önök is meg fogják emlegetni azt a napot, amikor a legfontosabb magyarországi napilapot kivégezték. (Folyamatos, nagy zaj. - Az elnök csenget.) A miniszterelnök és környezete azt állítja: egyszerű gazdasági döntés született a tulajdonos részéről, a kormány nem avatkozik a s ajtószabadságba. Ezt azonban az sem hiszi el, aki mondja. Önök már akkor is beavatkoztak a sajtószabadságba, amikor az Origo internetes hírportált lefejezték, amiért Lázár János utazásai és szállodai számlái után kutakodott. Akkor is durván megsértették a sajtószabadságot, amikor lehetővé tették, hogy Andy Vajna kormánybiztos, álomgyáros állami pénzből megvásárolhassa a TV2t. Nem beszélhetünk sajtószabadságról egy olyan országban, ahol a kormányzati adminisztráció egyik tagjáé (Közbekiáltás a kormánypárti padsorokból: Áruló!) a második legnagy… (Balra fordulva:) Ki mondta az „áruló”t? (Nagy zaj. - Az elnök csenget. - Font Sándor: Te!) Ki mondta? (Nagy zaj. - Font Sándor: Te, most!) Igen, áruló, áruló vagyok, az ön főnökét elárultam… (Nagy zaj, derültség a kormánypárti padsorokból. - A képviselő tovább beszél, szavai a hangosítás hiánya és a zaj miatt nem hallhatók.) ELNÖK : Képviselőtársaim! Tessék tudomásul venni, hogy Hadházy Ákos képviselő úrnál van a szó, és el kell hogy hangozzék az interpelláció! (Foly amatos zaj. - Közbeszólások a kormánypárti padsorokból: Halljuk, halljuk!) Képviselő úrnak meg be fogjuk számítani az idejébe. (Kósa Lajos: Áll az óra!) A képviselő úrnak felhívom a figyelmét, hogy az interpelláció egy kötött műfaj, tehát abbó l a kibeszélésnek nincs lehetősége; önnek azt kell elmondania, ami a papíron van, vagy legalábbis tartalmát tekintve azt kell elmondani. Visszaadom a szót, öné a szó. A kormánypárti képviselő hölgyeket és urakat pedig arra kérem, tegyék lehetővé, hogy elha ngozzon az interpelláció. DR. HADHÁZY ÁKOS ( LMP ): Vegyük jegyzőkönyvbe, hogy árulónak neveztek. Én természetesen… (Nagy zaj, derültség.) ELNÖK : Képviselő úr, amennyiben nem hagyja abba az interpellációból való kibeszélést, akkor meg fogom öntől vonni a szó t, mert a házszabály erre egyértelműen kötelez engem. Parancsoljon! (Dr. Szél Bernadett: Elnök úr, a szitkozódást tűrni kell?) Szél Bernadett képviselő asszony, figyelmeztetem! (Dr. Szél Bernadett: Köszönöm.) DR. HADHÁZY ÁKOS ( LMP ): Egyetlen ország sincs E urópában, ahol a vezető politikai napilap megszüntetése vagy továbbműködése puszta gazdasági döntés lenne. A Népszabadság ráadásul nemcsak a politikáról írt, amellett, hogy folyamatosan dokumentálta a közpénzek lenyúlását, folyamatosan dokumentálta a magya r kultúra és a magyar tudomány eredményeit, a társadalmi folyamatokat, a civil szervezetek munkáját, a hátrányos helyzetű csoportok mindennapjait. Amikor az osztrák Heinrich Pecina megvásárolta a Népszabadság kiadóját, azt a felelősséget is magára vette, a mi az ország egyik legfontosabb társadalmi intézményének működtetésével jár, és most már kijelenthetjük, ezzel a felelősséggel nem élt, hanem visszaélt, amit egy valóban nemzeti kormány sehol a világon nem nézne tétlenül. Október 8a óta egy kalandos előél etű külföldi üzletember viselkedik minősíthetetlenül magyar munkavállalókkal, elfogadható indok nélkül kitiltotta őket a munkahelyükről, szabotálta a törvényben előírt kötelező egyeztetést, és törölte az emaileket, a Népszabadság online tartalmát az inter netről. Ezeket a törvénysértő lépéseket nem indokolta gazdasági racionalitás. Nem veszteségminimalizálás történt, ahogy önök állítják, hanem politikai bosszú és leszámolás egy olyan
