Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 24. hétfő (177. szám) - Napirenden kívüli felszólalók bejelentése: - Felszólaló: Dr. Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló - ELNÖK: - DR. CSÚCS LÁSZLÓNÉ - ELNÖK: - DR. CSÚCS LÁSZLÓNÉ nemzetiségi szószóló:
1341 parlamentów, László Kövéra i Marka Kuchcińskiego, świętujemy w Roku Solidarności PolskoWęgierskiej. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Megtiszteltetés számomra, hogy mint lengyel nemzetiségi szószóló szólhatok ma önökhöz az 1956os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából, amely évfordulót Kövér László házelnök úr és Marek Kuchciński szejmelnök úr kezdeményezésére a magyarlengyel szolidaritás évében ünneplünk. Felemelő pillanat volt, amikor februárba n mind a lengyel szejm, mind a magyar parlament egyhangúlag megszavazta, hogy 2016 a szolidaritás éve legyen. Ezzel a döntéssel fejet hajtunk a poznańi június és a magyar október hősei előtt. 1956ban a poznańi és budapesti utcákon elindult országaink hoss zadalmas visszatérése a demokratikus Európába. ’56 a két nép szabadság és függetlenség utáni vágyát szimbolizálja, ami ismét jelentőséget kaphat azzal, hogy újólag megerősíti a két nemzet együvé tartozását és közös érdekeit. Ma mindkét ország arra törekszi k, hogy a megszerzett szabadsággal és egyenlőséggel a megfelelő helyet foglalja el Európa népei között. A magyarlengyel szolidaritás éve a szabadságról és népeink összefogásáról szól. Azokról a tiszta, vitathatatlan értékekről szól, amelyekért készek vagy unk a legnagyobb árat fizetni. A szabadság, a barátság, a szolidaritás kulcsszavak a magyarlengyel kapcsolatokban. Tudnunk kell, hogy mindez közös érdekünk, amely kötelez minket a kölcsönös tiszteletre és arra, hogy okosan ápoljuk azt, és átadjuk az utánu nk következő nemzedékeknek. Az összefogás eredményeként számos közös eseménynek és rendezvénynek lehettünk részesei és tanúi, amelyek a lengyelek és magyarok között meglévő szilárd alapokat tovább erősítették. Lehetőséget teremtettek arra, hogy a két nép m egmutassa szellemi értékeit és kultúrájának egyedi, mások által megismételhetetlen sajátosságait. A szolidaritás évében került megrendezésre a katolikus ifjúsági világtalálkozó, ahol több ezer magyar fiatal elmélyültebb kapcsolatba kerülhetett a fogadó ors zág, Lengyelország kultúrájával, lelkiségével, szokásaival. A krakkói világtalálkozón az ifjúság bátor és felelős szerepvállalásában bebizonyosodott, hogy Lengyelország a világra nyitott, befogadó társadalom. (14.00) A krynicai nemzetközi gazdasági fórumon , ahol Magyarország volt a díszvendég, a partnerség és a szolidaritás, az identitás és az integráció alapvető kérdésként merült fel KözépKeletEurópa vonatkozásában. Tanúja lehettem Kövér László házelnök úr lengyelországi látogatásának, és szívemből szóló an fogalmazott Przemyślben, amikor azt mondta: „A magyar huszár és a lengyel ulánus szobra a magyarlengyel sorsközösség tudatának, fegyverbarátságnak, szolidaritásnak kíván emléket állítani. Méltón ünnepelte a két nemzet a magyar forradalom 60. évfordulój át, a füttyögőkkel ne foglalkozzunk.” Az ünnepségsorozaton részt vettek a népes lengyel küldöttségek, számos lengyel civil szervezet, a Magyarországon élő lengyelek és szervezeteik és soksok honfitársam is. A közös ünneplés, a közös múlt megelevenítése is az összetartozást, a sorsközösséget, a szolidaritást jelképezte. Összegzésként elmondhatom, hogy minden ember, fiatal, idős, politikai hovatartozástól függetlenül megtapasztalhatta az összefogás, a barátság lelkesítő és felemelő érzését. Szeretném megraga dni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak mind a két házelnök úrnak, a Magyar Országgyűlés és a lengyel szejm képviselőinek, hogy a magyarlengyel szolidaritás évével adózhatunk hőseink emlékének. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
