Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. VAS IMRE (Fidesz):
1308 István: Csak nem megfelelő volt a válasz!) Az lehet, hogy önnek nem megfelelő, de szerintem minden logikus érvnek megfelelt a válasz. (Dr. Apáti István: Jogom van hozzá!) A má sik pedig, hogy az előttem szóló azt kérdezte, miből következtetünk arra, hogy a jobbikosok otthon maradtak. Ferencvárosban és Józsefvárosban a Jobbik semmiféle kampánytevékenységet nem fejtett ki (Magyar Zoltán: Adjatok húszmilliárdot nekünk is! - Dr. Apá ti István: Nem szégyelled magad!) a teljes kampányidőszak alatt. Egyetlenegy plakátot nem tettek ki… (Dr. Apáti István: Nekünk milliónk nem volt annyi, mint nektek milliárdotok! Nem szégyelled magad? - Az elnök csenget.) ELNÖK : Képviselőtársaim, önöknek me gvan a felszólalás lehetősége! A párbeszédet, kérem, bármennyire fáradtak vagyunk, most ne alkalmazzuk! (Dr. Apáti István: Ne idegesítsen akkor!) Képviselő úr, ön fog felszólalni legközelebb. Legyen kedves ezt tudomásul venni! Köszönöm. DR. VAS IMRE ( Fides z ): Ahhoz, hogy 23 aktivista kiálljon és kampányoljon, nem kell pénz. Ezt sem láttam, egyiket sem Ferencvárosban, sem Józsefvárosban. Bár tudom, hogy önöknek nincsen egyéni képviselőjük, csak egy, amíg a FideszKDNPnek 94 egyéni képviselője van. (Bana Ti bor: Fordul a kocka!) A 2016. október 2ai népszavazáson a magyar választópolgárok egyöntetűen kifejezték véleményüket, hiszen az érvényes szavazók 98 százaléka elutasította a kötelező kényszerbetelepítést. Ennek tudatában elkötelezettek vagyunk, a választ ópolgárok döntését szem előtt tartva kívánjuk módosítani az Alaptörvényt. A FideszMagyar Polgári Szövetség képviselőcsoportja határozottan támogatja a T/12458. számon benyújtott alaptörvénymódosító javaslatot, amely történelmi, politikai egységet hozott l étre a magyar kormányfő mögött, és amely az Alaptörvény hetedik módosítására irányul. A javaslat gyermekeink, családunk biztonságát helyezi előtérbe. A migráció veszélyeiről számos tapasztalatot szerezhettünk tavaly nyáron, kora ősszel Józsefvárosban, a II . János Pál pápa téren és a Keleti pályaudvar előtt. Örülünk, hogy ez a veszély elmúlt, nem szeretnénk, ha az európai politikusok felelőtlensége miatt ismét a tavaly nyári, kora őszi helyzet alakulhatna ki. A biztonság kérdésén túlmenően a javaslatban megf ogalmazódik a nemzeti identitás erősítésének kívánalma, amellyel szintén egyetértünk. Ez a cél fontos gyermekeink nevelése során, ezt mi, politikusok személyes példamutatással is erősíthetjük. Az öt cikkből álló változtatás módosítja többek között a Nemzet i hitvallásunkat, kimondva: valljuk, hogy a történelmi alkotmányban gyökerező alkotmányos önazonosságunk védelmezése az állam alapvető kötelessége. Tulajdonképpen nemcsak az állam minden szervének kötelessége az alkotmányos identitás védelme, hanem minden egyes polgár személyes felelőssége egy olyan értékrend kialakítása, amely tekintettel van a régi magyar hagyományaink ápolására, védelmére. A választópolgárok akarata értelmében a legjelentősebb pontja a javaslatnak az a modifikálási szándék, amely világos an rögzíti, hogy Magyarország területére idegen népesség nem telepíthető be. Idegen állampolgár Magyarország területére csak az Országgyűlés által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott, magyar hatóságok által elbírált, egyedi kérelem alapján ér het. Természetesen e szabályozás ugyanakkor az Európai Gazdasági Térség állampolgáraira nem vonatkozik, hiszen az esetükben a lakóhely létesítése bejelentéssel valósulhat meg a jövőben is. Említésre méltó továbbá, hogy Magyarország alaptörvényi szintre eme li azt a nemzetközi szokásjogban elfogadott, állami gyakorlat által is igazolt és egyúttal az Egyesült Nemzetek Szervezete nemzetközi jogi bizottsága külföldiek kiutasításának nemzetközi jogi szabályozásáról szóló tervezetében is rögzített elvet, hogy az á llamnak jogában áll meghatározni azokat a feltételeket, amelyek alapján idegeneket beengednek az országba. Összességében elmondható, hogy Magyarország uniós tagállamként való részvétele érdekében a közös hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alap törvényben foglalt alapvető jogokkal és
