Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - TUZSON BENCE (Fidesz):
1294 hatáskörök érintéséről is szó van, ami a nemzeti szuverenitást is érintheti, az alkotmányos identitást, hogy az előbb már többször emlegetett és részleteiben kifejtett fogalmakról beszéljünk. Ennek megfelelően tehát, ha európai jogról beszélünk, annak a forrása nem m ás, mint mindig a nemzeti jog, hiszen a nemzeti jog az, ami lehetővé tette egyáltalán az Európai Unióhoz való csatlakozási szerződésünk megkötését is. Tehát itt, a hierarchiában fölötte áll a nemzeti jog és főként a nemzeti alkotmány alkalmazása az európai jog alkalmazásának. Tehát egy európai szabályról, egy európai uniós szabályról is bármikor ki lehet mondani, hogy az egy nemzeti alkotmányba ütközik, az alkotmány szabályával ellentétes, ezért annak nemzeti alkalmazhatósága kizárt lehet e tekintetben. Ezé rt fontos tehát, hogy a mi alaptörvénymódosításunk egy olyan európai megoldást tartalmaz, amennyiben az Országgyűlés azt elfogadja, amelyik egyébként elfogadható Európában, tükrözi azoknak az embereknek a véleményét, azoknak az embereknek az akaratát, akik a népszavazáson egy egység mellett kiálltak és Magyarországért kiálltak, és emellett minden európai fórumon megvédhető, összhangban áll az európai alkotmánybíróságok gyakorlatával, és összhangban áll az európai alkotmányokkal, alaptörvényekkel is. Ami a p olitikai részét illeti ennek a mostani alaptörvénymódosításnak, az embert időnként meglepetések érik. Nem a szocialisták részéről, akik nem jöttek el, bár korábban egyébként, még a népszavazás előtt úgy nyilatkoztak, ha a parlament elé kerül egy ezzel kapc solatos szabályozás, akkor ezt a szabályozást támogatni fogják. Hát, úgy látszik most a padsorokból is, hogy ez a támogatás nincsen meg, és szavakban is elutasították ezt a támogatást. Meglepőbb viszont ennél az LMP magatartása, viselkedése. Egy ideig úgy tűnt, hogy egy ilyen típusú magyarországi szabályozást, ennek a védelmi szintnek, a magyarországi védelmi szintnek az emelését támogatni fogják. Most, amikor arra került a sor, hogy az Országgyűlés asztalán fekszik már egy ilyen alaptörvénymódosítás, ők ki hátrálnak ebből a módosításból. Nem kell minősíteni azt a hozzászólást, ami itt elhangzott ezzel az alaptörvénymódosítással kapcsolatban, de mindenesetre semmiképpen sem mondható támogató hozzászólásnak, amit Sallai R. Benedek megejtett itt az Országgyűlés ben, vagy pedig az LMP társelnöke mondott el itt korábban. Ami a legfontosabb dolog, hogy a politikai támogatás meg kell legyen és meg is van egy ilyen alaptörvénymódosításhoz. Azaz egy Alaptörvény módosításának ez a formája bírja az emberek akaratát, és e hhez kapcsolódó volt az a népszavazás, ami Magyarországon lezajlott, és ezzel kapcsolatban is méltatlanok azok a támadások, amelyek magát a népszavazást érintik. Hiszen nem lehet azt mondani azokra az emberekre, akik elmentek a népszavazásra és döntöttek, hogy felelőtlen emberek. Ezt a jobbikos képviselőtársaimnak mondom. Nem felelőtlen emberekről van szó. Azok elmentek, komolyan gondolták és komolyan odatették a voksukat. Egy olyan népszavazáson, ahol több ember ment el, amely sikeresebb népszavazás volt, mint az eddigi népszavazások bármelyike, hiszen többen szavaztak egy irányba, mint az eddigi, 1990 óta fennálló népszavazások bármelyikén. Tehát ezeknek az embereknek az akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni. És el kell oszlatni bizonyos tévedéseket is . Itt elhangzott a frakcióvezetőjük részéről, hogy a brexitnépszavazás esetén mennyit költött Nagybritannia, az ottani adófizetők arra, hogy ezt a népszavazást lefolytassák. Nos, kedves képviselőtársaim, az az összeg körülbelül 50 milliárd magyar forintn ak felel meg, tehát ezzel kapcsolatban elég tévesek voltak azok a számok és adatok, amiket az önök képviselőtársa, az önök frakcióvezetője mondott. Nem lehet összehasonlítani a kettőt nyilván, de azért meg kell jegyezni, hogy ott egy egészen más nagyságren dben folyt, nyilván több pénzzel rendelkező országról is beszélünk, az a kampány, mint ami egyébként itt Magyarországon folyt. De a másik része ennek a történetnek az, hogy azért ebben a kérdésben nem feltétlenül a számokból kell kiindulni. Nem abból kell kiindulni, hogy az emberek megkérdezésének vane költsége vagy nincs költsége. Hiszen az emberek megkérdezése egy alapvető fontosságú kérdésben, abban a kérdésben, hogy milyen Európai Uniót szeretnénk, fontos, és ezt nem lehet felelőtlenségnek tekinteni, m ert ez egyfajta kötelezettség. Ez minden kormány kötelezettsége. A legutóbbi országgyűlési választáson még nem volt ilyen jellegű probléma, még nem volt ismert ez a probléma,
