Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. RÉTVÁRI BENCE (KDNP):
1279 Egész egyszerűen azt veszik észre, hogy csatlakoznak egy nemzetközi egyezményhez, ami az emberi méltóság vagy az emberi jogok védelmére alapul, és amit ők hirtelen jogegyenlőségnek, emberi jogi védelemnek gondoltak, azok olyan tartalmakkal ruházódnak fel nemzetközi bíróságok vagy tes tületek joggyakorlatában, amit mondjuk, a természetes gondolkodás alapján vagy a természetes jogérzet alapján soha nem gondoltak. És egy tagállam hirtelen azt látja, hogy a szabadságjogok védelme érdekében csatlakozott egy nemzetközi megállapodáshoz, és ut ána saját magának kell az állampolgárok szabadságjogait megvédenie ezzel a testülettel szemben. Gondoltuk volnae, hogy mondjuk, a strasbourgi bíróság valaha is a vörös csillag büntető törvénykönyvből való törlését fogja követelni? Amikor csatlakoztunk eze khez az egyezményekhez, nem ilyesfajta értelmezésekre készültünk föl. Nem úgy gondoltuk, hogy a szervezetek ilyen jogokat vindikálnak maguknak. És nincs ez másképp az Európai Unió esetében sem. Nem azért csatlakoztunk oda, hogy ők döntsék el, hogy ki élhet és ki nem élhet Magyarországon; kinek adjunk letelepedési engedélyt vagy kinek adjunk állampolgárságot. Azért csatlakoztunk, mert ennek megvoltak a maga gazdasági vagy politikai okai, de ebben nem voltak ilyesfajta jogosítványok. És megálljt kell parancso lni a szuverenitás védelmében azoknak a nemzetközi szervezeti tendenciáknak, amikor szervezetek maguknak deklarálnak ilyesfajta jogköröket. Semmifajta közvetlen kapcsolatuk nincs a választókkal; a választók hordozzák a szuverenitást, ebből kifolyólag nem á llapíthatnak meg maguknak ilyen jogköröket. És a XXI. század első felében a legszembeötlőbb dolog ennél az óriási nagy kérdésnél, a legnagyobb összeurópai társadalmi és egész Európa minden országát és minden állampolgárát érintő kérdésnél ugrik ki a legink ább, amikor egy európai testület, a Bizottság elkezd magának ilyesfajta jogköröket vindikálni. Azért is meg kell állítanunk ezt, mert más jogkörökben is meg fogják ezt tenni, és kicsúszik a nemzeti parlamentek kezéből a döntéshozatal, ha már azokat a jogkö röket sem mi magunk állapíthatjuk meg, amiket közösen gyakorlunk, hanem ezek a közösen gyakorló szervezetek elkezdenek bizonyos jogköröket megállapítani maguknak. Ezt mindenképpen meg kell hogy állítsuk. Ez mind a magyar alkotmányos rendszerrel ellentétes, mind a magyar jogrendszerrel ellentétes, mind pedig a szuverenitás eszméjével ellentétes. Azt hiszem, ebben a kérdésben is nagyon sokan felvetik, hogy milyen Európát szeretnének, föderális Európát, nemzetek Európáját. Mi magunk, kereszténydemokraták is az európai nemzetek testvériségére alapozott Európát szeretnénk, ugyanakkor az alaptörvénymódosításnál egy sokkal konkrétabb kérdésről van szó. Itt már arról kell döntenünk, hogy kikkel élünk együtt, ki lakik az utca végében, kik élnek az adott településeken itt Magyarországon. Nem pusztán egy elvonatkoztatott, egy absztrakt, egy jogi fogalmakkal operáló vitáról van szó, hanem egy konkrét együttélési kérdésről van szó. Ezért fontos, hogy ebben a kérdésben egyértelmű választ adjunk, mert ez húsbavágó, a minden napokat érintő kérdés. Ahogy minden európai polgárnak, minden magyar embernek jogai és kötelezettségei vannak, nincs ez másként azokkal sem, akik ide akarnak betelepülni; nyilvánvalóan a mi jogszabályaink szerint kell hogy éljék az életüket, és nem hagyhat ják azokat figyelmen kívül. Márpedig itt egy elég erős összeütközésről van szó, egy elég erős civilizációs súrlódási felületről, talán erősebb is, mint súrlódás, hiszen a fundamentalista iszlamizmus, amely megjelent Európában, óriási veszélyt jelent, nemcs ak a kereszténységre úgy, mint vallásra, hanem mint egy olyan eszmerendszerre is, amelynek a talaján a demokrácia, a jogállamiság, a többségi döntéshozatal létrejöhetett az elmúlt évszázadokban, aminek köszönhetjük akár a polgárok jogegyenlőségét, akár az emberi méltóság egyenlő védelmét minden polgár tekintetében. Ezek igenis veszélyben vannak, egy brüsszeli ábránd okán, egy internacionalista elit elképzelése okán, amely ebben nem látja meg azt a veszély, amit 3,3 millió magyar ember meglátott, amely a kor látlan betelepítésben lévő valamelyes önsorsrontást jelentené. Mi nem egy globalista agyrémet
