Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - HARRACH PÉTER (KDNP): - ELNÖK: - HARRACH PÉTER (KDNP): - ELNÖK: - NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz):
1267 százalékos részvétel mellett mindössze másfél millió ember mondta akkor, hogy a kettős állampolgárság intézményét be kellene vezetni; ellenben hat év múlva, amikor az emberek kétharmados többséggel felhatalmazták a FideszKDNPt és létrejött az új kormány, akkor ezt a programot létre lehetett hozni. Tehát annak is megvolt a maga politikai súlya nemcsak erkölcsileg, hanem politikailag is egy nagyon erős politikai felhatalmazást adott. Ugyanezt érzem a mostani népszava zásnál. Miniszter úr nagyon látványosan elmondta, hogy gyakorlatilag az alkotmánymódosítást, az alaptörvénymódosítást lehetett volna természetesen a népszavazás nélkül; lehetett volna olyan népszavazás, hogy ennek a nagyon szigorú szabályozásnak, amit mi a lkottunk meg, hogy a komolyságát emeljük a népszavazás intézményének, a legdemokratikusabb véleménynyilvánítási intézménynek, ha ez tényleg de jure, a népszavazás erejénél fogva kikényszerítette volna - illetve kikényszeríteni igazából nem kell, ez jól lát ható, csak a patkó másik oldalán - az alkotmánymódosítást. De nem ez történt. Az történt, hogy a népszavazáson egy nagyon magas részvétel mellett egy nagyon egy irányba húzó szavazással, egyértelmű véleménynyilvánítással az emberek több mint 98 százaléka v ilágossá tette, hogy mi a politikusok dolga itt a parlamentben. Az is egyértelmű volt mindenki számára, hiszen erről beszéltünk már korábban, hogy ez az alkotmánymódosításban, az alaptörvénymódosításban kell hogy megfoganjon. Beszélhetnénk törvénymódosítás ról, beszélhetnénk egy országgyűlési határozatról, de mégiscsak ennek az igazi erejét az adja, ha Magyarország Alaptörvényében fogjuk megfogalmazni mindazt, amit egyébként arra a feltett kérdésre az emberek válaszul megadtak, hiszen ez a magyar emberek aka rata. Még egy dolgot szeretnék mondani a népszavazás intézményével és a felhatalmazással kapcsolatban. Azért nagyon hosszú idő óta most fordul először elő, hogy a határon túli magyarok, tehát a magyar szállásterületen élők, ők is véleményt alkottak. 130 ez er határon túli szavazat ebben, ha csak a borítékos szavazatokat nézzük. Nyilván még néhány a nagykövetségről szintén nemcsak a kinn dolgozók, hanem a határon túli magyarok szavazata. Ez egy nagyon nagy mennyiségű szavazat. Azt is hadd mondjam el, hogy bőv en a magyar részvételi arányok fölött vettek részt a szavazásban úgy, hogy nekik azért nem könnyű ebben a szavazásban részt venni. Ezen majd még el kell gondolkodni szerintem, hogy hogyan tudjuk igazi demokrataként megkönnyíteni a határon túli magyar szava zók szavazati lehetőségét. Ők igazán abban mutattak példát, hogy gyakorlatilag csaknem száz százaléka a határon túli szavazatoknak egy irányba, még inkább egy irányba mutatott, 99 százalék fölötti a nemek aránya. Mert ők pontosan tudják, hogy mit jelent a kitelepítés meg a betelepítés. Ők pontosan tudják, hogy ez a kettő kéz a kézben jár együtt. Ha Erdélyben megnézzük a betelepítést, akkor az ott; ha Felvidéken megnézzük a kitelepítést, a Benešdekrétumokat, akkor az pedig ott tette azt lehetővé, hogy megvá ltozzanak a népességi arányok, és ez elég világos kell hogy mindenki számára legyen, akár a két világháború közötti, akár pedig a ’47es párizsi békeszerződés utáni időszakot nézzük. Vagy mondhatnék egy kistelepülést, Atyhát, ahol leégett néhány héttel eze lőtt a templom, és ez a település, ez a Sóvidéknek egy 1560 lelkes települése volt még 1950ben, és ma pedig mindössze 178an laknak ezen a településen, egy színmagyar településről beszélek. (16.40) Tehát ha csak a magyarság fogyását nézzük, vagy az európa i emberek fogyását nézzük, akkor jól látható, hogy se kitelepítéssel, se betelepítéssel, se széttelepítéssel ez a probléma nem oldható meg. Azt gondolom, hogy a parlamentnek kötelessége, nemhogy figyelembe kell venni, nemhogy azt kell mérlegelnünk, hogy mo st a szabályok hogy alakultak, hogy lett kevesebb ebből, hanem kutya kötelessége a parlamentnek és a parlament minden képviselőjének figyelembe venni az emberek egyértelmű akaratát, és kötelességünk az Alaptörvényt aszerint módosítani, hogy ne lehessen Mag yarországra a parlamentet megkerülve senkit se betelepíteni. Ráadásul ebben a lehető legnagyobb veszély, ha mindezt csoportosan tennék meg velünk, Brüsszel csoportosan erőszakolná
