Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 17. hétfő (176. szám) - Magyarország Alaptörvényének hetedik módosítása általános vitájának folytatása - ELNÖK: - FODOR GÁBOR (Független):
1260 Szeretném azzal kezdeni, hogy valójában mi is ez a népszavazás, aminek az eredményével itt küszködünk, és aminek eredményét a kormány most elénk tárta eg y alkotmánymódosítás formájában. Ez a népszavazás igazából egy közpénzen megvalósított közvéleménykutatás volt, ezzel őszintén szembe kell nézni, amelynek egyébként semmiféle közjogi kényszere nincs, semmiféle közjogi következménye nincs, csak politikai kö vetkezménye. És ezt a politikai következményt nyögjük most az alkotmánymódosítás formájában. Egy olyan alkotmánymódosítás formájában, amellyel kapcsolatban persze fölvethető a kérdés, hogy ha nincs közjogi kényszer, csak politikai kényszer van, akkor vajon mi szükség volt erre az egész népszavazásra, mi szükség volt a 1520 milliárd forint elköltésére. Hiszen ne feledjük el, jogosan mondhatja egyébként a parlamentben itt bent ülő Jobbik, hogy ők bizony már korábban fölvetették azt kérdést, hogy alkotmánymód osítással kellene azokat a dilemmákat megoldani valamiféle válasszal, amit ők képviselnek vagy képzelnek, tehát egy ilyen válasszal, egy alkotmánymódosítással javasolták. Akkor hallottuk a parlamentben a miniszterelnök úr válaszát, aki ezt nem tartotta hel yesnek. Ő ugye úgy érvelt, hogy azért nem lehet alkotmánymódosítást csak úgy keresztülvinni a parlamenten, és nem lenne helyes, mert erre egyébként nem kaptak felhatalmazást a kormánypártok. Senki nem adta meg ezt a felhatalmazást a választásokon, mert akk or maga ez a kérdés nem is volt feltehető a választásokon a polgároknak olyan kérdésként, amire igennel vagy nemmel szavazzanak, vagy akár a választásokon kifejezzék az akaratukat, tehát ezért, mivel azóta keletkezett ez a probléma, meg kell kérdezni a mag yar polgárokat arról, hogy mi a véleményük. Nos, ez a magyarázat még helytálló és tetszetős is lehetne, ha a népszavazás egyébként érvényes lett volna. De mivel a népszavazás nem volt érvényes, sajnos ez a válasz sem érvényes, a miniszterelnök úr válasza s em, hiszen megkérdezték a polgárokat, és bizony a polgárok többsége ezen a népszavazáson nem vett részt. Itt el kell mondani azt, amire persze történt már utalás a sajtóban, még talán a mai vitában is, és érdemes ezt aláhúzni, hogy egyébként az, hogy egy n épszavazás érvényes és eredményes, ugye erre vonatkoznak jogi szabályok, ezért mondjuk azt, hogy akkor van közjogi következmény egy népszavazással kapcsolatban, ha mondhatjuk egy népszavazásra azt, hogy eredményes volt és ezáltal érvényes volt. Nos, a Fide sz megváltoztatta a 2010es választások után az erre vonatkozó szabályokat, szigorított ezeken a szabályokon, méghozzá azért, hogy a népszavazás eredménye még erősebben legyen legitim - ugye akkor ez volt az érvelés , és amennyiben nem éri el az érvényess égi küszöböt egy népszavazás, akkor annak az eredményét figyelmen kívül kell hagyni. Ugye ez a változtatás pontosan ezt jelenti. Tehát itt szemben állunk egy olyan népszavazással, amiről Lázár miniszter úr elmondta, hogy elégedetlen az eredményével, tehát szemben állunk egy olyan népszavazással, amely nem volt érvényes, és amelynek politikai következményei vannak. Még egyszer hangsúlyoznám, politikai következményei. Politikai következmény az alkotmánymódosítás. Az az alkotmánymódosítás, amely mint politikai következmény népszavazás nélkül is megoldható lett volna, tehát 15 és 20 milliárd forint ablakon való kidobása nélkül is megoldható lett volna. Persze tudjuk, hogy erre szükség volt a Fidesz és a kormánypártok logikája szerint, hiszen valójában egy szavaz atszerző népszavazásról volt szó, belpolitikai érdekek miatt kellett népszavazás, azért, hogy a politikai táborát, a szavazóbázisát tudja erősíteni a Fidesz, hogy a Jobbiktól tudjon szavazókat elvenni, hogy Jobbikszavazókat tudjon rávenni arra, hogy a Fid esz által javasolt politikai témát támogassák. Ezek voltak az igazi indokok, és valójában nem a menekültválságról, nem a menekültkrízisről, nem Európa problémáiról szól mindaz, ami előttünk van, az alkotmánymódosítás és az egész népszavazási történet, hane m egy belpolitikai csatának a része. Az ár túl nagy ezért, tisztelt képviselőtársaim, nemcsak forintban mérve túl nagy, hanem politikailag is rendkívül nagy az ár. Ugyanis amit az elmúlt egy év mögöttünk hagyott Magyarországon, az indulatok tömege, az gyűl ölet és indulat, egy olyan ellenségkép felnövesztése, amiről itt a Házban már beszéltünk. Előttem pont az LMPs képviselőtársam beszélt erről, hogy
