Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. szeptember 12. hétfő (165. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
106 A tartós könyvekről: gyakorló anyukaként mondom, hogy a szeptembert mindig rémálomként élem meg, amikor a gyerekek hazahozzák a tankönyvet, egy hétig radírozunk, majd rájövünk , hogy ezeket a tankönyveket akár ki is dobhatnám, nem kell kiradírozni, mert nem tudom megtenni, használhatatlanok, és az új tankönyveket is sok esetben egy hét után újra meg kell vásárolni, mert széthullanak. Amúgy készült erről is egy felmérés, hogy a s zülők több mint 90 százaléka nagy anyagi megpróbáltatás mellett inkább megvenné a könyveket, csak felejtené már el a kormány ezt a tartós tankönyvet. Arról nem is beszélek, hogy miket tartalmaznak ezek a könyvek. Nincsenek órarendek, hiányzó pedagógusokról beszélünk. Vidéken, a saját körzetemben megélem, hogy minden egyes általános iskolában 567 vagy akár 11 tanár hiányzik, így kezdjük el az éveket, és ez évről évre egyre rosszabb. Tehát csak annyit tudok mondani, hogy holnap folytatni fogom, elnök úr, és tovább fogom mondani, hogy mik is a problémák a tanévkezdéssel. Köszönöm szépen, elnök úr. (Heringes Anita tapsol.) ELNÖK : A következő napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, a Jobbik részéről: „Minőségi élelmiszert Magyarors zágnak és a világnak” címmel. Öné a szó. MAGYAR ZOLTÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Az előbb hallható címen tartott - nincs egy hete - sajtótájékoztatót Fazekas Sándor miniszter úr, és nem is lenne semmi baj ezzel a címmel, ha bármilyen szempontból még hihetnénk a kormányzati sikerkommunikációnak, a gyakorlat azonban sajnos ennél jóval szomorúbb képet mutat. Nagyon örülnénk, ha tényleg arról beszélgethetnénk itt, a Ház falai között, hogy miként lesz minőségi élelmisze r Magyarországnak és a világnak. De mit mutat a valóság? Önök már nem először járnak élen abban, hogy hosszú távú stratégiákat fogalmaznak meg, elég, ha 2010re visszagondolunk, ahol is a nemzeti vidékstratégiával kezdték a kormányzást, pontosabban: annak a bejelentésével. Azóta eltelt hat év, és a stratégia nemhogy nem indult el, de az abban megfogalmazott céloktól messzebb vagyunk, mint eddig bármikor. Aztán a Darányi Ignáctervvel, egyfajta végrehajtási tervvel igyekeztek szépíteni a helyzeten, azonban a z is megmaradt a szép szavak szintjén. Most előttünk van egy újabb stratégia, újabb szép szavak, és ez most már egy egész emberöltőt igyekszik átölelni, 2050ig tervez a magyar élelmiszerrel. Ami már csak azért is hiteltelen, ahogy kezdtem felszólalásomat, mert a nemzeti vidékstratégiának 2020ra kellene kifutnia, tehát bőven túl vagyunk a félidejénél, mégsem merik ezt a Ház elé hozni, nem mernek beszámolni arról, hogy mik is az eredmények. 2050 nagyon messze van, talán abban bíznak, hogy akik most itt ülün k és hallottuk ezeket a nagyszabású bejelentéseket, már nem lesz módunk arra, hogy számon kérjük a kormányt. De miért is tartom hiteltelennek én ezt a stratégiát? Ugyanis alapvető eszközökkel, amelyek a kormány rendelkezésére állnak, és amelyek arra lennén ek hivatottak egy normális országban, hogy valóban elősegítsük a magyar élelmiszeripar feltámadását, és valóban elérjük azokat a célokat, amelyeket többek között ebben a stratégiában lefektettek, azokkal a kormány nem él, hanem visszaél, és éppen ellenkező irányú folyamatokat indított el. Gondolok itt arra, hogy a jogi környezetet folyamatosan úgy alakítja ki, korábban a kétharmad birtokában nagyon brutális eszközökkel, de egyébként a kormánytöbbség birtokában ma is folytatják ezt az utat, tehát olyan eszkö zöket alkalmaz, amelyek kizárják azt, hogy valóban megvalósulhassanak ezek a szép álmok. Önök a jogi környezetet nem arra használják, hogy az európai uniós lehetőségeket kihasználva, a hazai forrásokra támaszkodva egy valóban önfenntartó, valóban életképes magyar vidék alakuljon ki, hanem éppen ellenkezőleg, kizárólag a saját politikai céljaik megvalósítására használják ezeket az eszközöket. De ugyanezt látjuk a birtokpolitika terén. Ma is több felszólalásban hallhattuk, hogy mennyire örülnek a magyar gazdá k annak, hogy a kormány az állami földterületeket bizony számukra juttatta ki. Nem tudom, hogy Győrffy Balázs, aki ezt a témát felvetette, vagy éppen miniszter úr vagy
