Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 14. péntek (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1039 nemcsak átlagos mutatókat nézünk, hanem a számosságot is figyelembe vesszük, hogy hány magyar állampolgárnak, embernek lett jobb az élete és mennyinek lett rosszabb, akkor sajnos az Orbá nkormány messze nem szolgálja a közjót. Sokkal kevesebb embernek lett jobb az élete, főleg a rokonoknak, ismerősöknek, és nagyon sok embernek, akik a társadalom szegényebb rétegét képviselik és ők vannak sokkal többen, az Orbánkormány tevékenysége, költs égvetési politikája kapcsán rosszabb lett az élete, nehezebb lett a megélhetése. Mindez természetesen a költségvetés egyensúlyi részében nagyonnagyon jól mutat, tehát amit önök előadnak, az valóban a stabilitás javulása. De hogy milyen áron, azt majd az e gyes szakpolitikáknál lehet látni. Úgy ítéljük, hogy túlzottan egyoldalú ez a gazdaságpolitika, túlzottan a kormány extrém költéseit szolgálta és kevéssé az emberek jólétének javulását. Sőt, egy olyan jelentős jövedelemátcsoportosítást hajtottak végre, ame ly a magyar lakosság 60 százalékának egyértelműen rontotta az életkörülményeit. Ilyen értelemben a költségvetést nem lehet sikeresnek tekinteni. A növekedést tekintve az elmúlt öt év legjobb esztendejét sikerült elérni. A GDPnövekedés 3,1 százalék, ami ön magában tényleg azt jelzi, hogy a 2012’13as második válság okozta visszaesést túlélte az ország, túljutott a második válsághullámon, de összevetve 2015ben a cseh gazdaság 4,5 százalékos, a román és a szlovák gazdaság 3,8 százalékos növekedésével, ez az önmagában impozánsnak tűnő 3,1 százalék sajnos azt jelenti, hogy még mindig a régió utolsó helyén kullog a magyar növekedés. Az, hogy a hiány 1,6 százalékra alakult, ez a költségvetés fegyelmezett végrehajtását mutatja, de ahogy az előbb említettem, vért é s könnyeket takar. Azt mutatja, hogy a költségvetés könyörtelenül megvont pénzeket onnan is, ahova az emberség alapján kellett volna adni forrásokat, tehát az egészségügy területéről és az oktatás, szociális szféra területéről. Hihetetlen tragédiákat, prob lémákat takar ez az 1,6 százalékos költségvetési hiány. Az Orbánkormány regnálása óta 2015ben sikerült a legjobb egyensúlyba hozni a költségvetést. Igaza van a Számvevőszék elnökének: ez egy olyan esztendő volt, amikor nem volt szükség további, tehát men et közbeni megszorító intézkedésekre. De ennek az az előzménye, hogy korábban megvolt az a mintegy ezermilliárdos megszorítás és az tartott ki, azon keveset enyhített a 2015ös költségvetés. Fontos kiemelni azonban azt is, miközben az egyensúlyról beszélün k és a gazdasági növekedésről, hogy 2015ben a magyar GDP 6 százalékának megfelelő európai uniós forrás érkezett Magyarországra, és ennek meghatározó szerepe volt a gazdasági adatok alakulásában. Tehát ha azt nézzük, hogy a GDP 6 százalékának megfelelő kül ső forrás érkezett be, igazából külön ráfordítás nélkül, akkor ez azért jelentősen árnyalja a képet. Tehát hiába csillog szépen ez a 3,1 százalék, egy mélyebb vizsgálat megmutatja, hogy a gazdaság szerkezete közel sem annyira stabil, mint ahogy az egyensúl yi adatokból ezt remélhetnénk. Hiába kerültek egyensúlyba Magyarország pénzügyi mutatói makroszinten, ha mindeközben a hazai gazdaság egészének versenyképessége minden eddigi mélypontra zuhant. Lényegében a versenyképesség visszaesését számszerűen is kimut atja a Világgazdasági Fórum legfrissebb elemzése, amely szerint Magyarország hat helyet rontott és ezzel a 69. helyre esett vissza a versenyképességben. Még szembetűnőbb, hogy az Európai Unió 28 tagállama közül Magyarország mögött már csak Görögország, Cip rus és jelenleg éppen a politikai káoszból alig kibontakozó Horvátország áll. Tehát az Európai Unió tagállamai közül versenyképességben a legutolsók vagyunk, utánunk már csak gyakorlatilag gazdasági csődben vagy politikai káoszban vergődő ország van, Görög ország, Ciprus, Horvátország. A tényhez hozzátartozik tehát, hogy 2015ben már a bolgár és a román gazdaság is megelőzte hazánkat versenyképességben. S ha ennek a szerkezetét nézzük, hogy milyen szempontokat vizsgálnak a versenyképességnél, elszomorító, ho gy pont a kormányzati intézkedések, a hihetetlen mértékre emelkedett állami szintű korrupció az, ami lerontja a magyarországi versenyképességet. Miközben a középkeleteurópai régió, úgy tűnik, kiheverte a pénzügyi válság okozta sokkot, és a 2009et megelő ző szintre tornázta fel magát a régió, hazánk esetében tovább romlott a vállalkozói környezet minősége. E szerint az
