Országgyűlési Napló - 2016. évi őszi ülésszak
2016. október 14. péntek (175. szám) - Az ülésnap megnyitása - A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény végrehajtásáról szóló törvényjavaslat, valamint a Magyarország 2015. évi központi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentés együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. SZŰCS LAJOS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1037 nyilván a bevételek növelésével, illetve a kiadásoknak a mérsékelt növekedésével lehetett ellensúlyozni. Nagyon fontos számadat volt, amit az államtitkár úr és az ÁSZelnök úr is elmondott, az, hogy a munkanélküliségi ráta Magyarországon s oha nem látott mértékben, 6,8 százalékról erre az évre 4,9 százalékra tudott csökkenni. Ez úgy valósulhatott meg, hogy a gazdaság fejlődött, hiszen egy nem fejlődő gazdaságban a munkanélküliek száma általában növekedni szokott. Fontos számadat volt az, hog y a hiány, amit az Alaptörvényben rögzített módon minden évben csökkenteni kell, több hitelminősítő és természetesen az ellenzék által is ostorozott módon, az előrejelzések szerint azt várta mindenki, hogy nem fog csökkenni, ehhez képest a hiány 74,7 száza lékra csökkent, és itt is egy 1 százalékos növekedést tudunk bemutatni, hiszen a tervezett 75,7 százalék volt, ehhez képest 74,7 százalékra realizálódott. Fontos mondat volt a reálkeresetek növekedése, ami 4,8 százalékban tudott növekedni. És talán a legfo ntosabb a központi költségvetés hiányának a csökkenése, amiről néhány számadatot azért majd meg fogok osztani önökkel. (10.10) A 2015. évi költségvetési törvényben 2,4 százalékos hiánycélt fogalmazott meg a kormány, a zárszámadási törvény pedig - a szeptem berben az Unióhoz benyújtott számok alapján - 1,6 százalékkal realizálódott. Itt is egy 0,8 százalékos csökkenést tudtunk elérni. És hogy összehasonlító számaink is legyenek: 2004ben 6,5 százalék volt a hiány, 2005ben 7,9 százalék, 2006ban pedig 9,3 szá zalék. Direkt nem mondtam olyan éveket, amikor azt mondhatják, hogy valamilyen válságidőszakot kell megnéznünk. A 9,3 százalék és az 1,6 százalék között pedig ott feszül az a kérdés, hogyan lehet a gazdaságot finanszírozni. Ott érhető tetten az, hogy a Nem zeti Bank monetáris politikája az inflációt segítő módon magasra teszi az alapkamatot, vagy éppen a kormány és a gazdaság segítése érdekében a lehető legalacsonyabbra teszi a jegybanki alapkamatok mértékét. Ebből a szempontból fontos tehát, hogy megnézzük, hogy a tavalyi évben 0,1 százalék volt az infláció mértéke, vagyis mindannyiunk pénzének a romlása szinte nem is érzékelhető. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gazdasági növekedéshez hozzá tudott járulni az infláció is. Tettük ezt úgy, hogy ahogy elmon dtam, növekedtek a reálbérek, és tettük ezt úgy, hogy a nyugdíjak reálértéke is növekedni tudott. A gazdaság teljesítményéhez, az államtitkár úr is elmondta, nagyon jelentős mértékben járult hozzá az export növekedése és az exportimport ráta különbségének a magas száma - 7,7 százalékos volt ez a növekedés. Azt hiszem, ez is mutatja azt, hogy a magyar gazdaságnak volt tere arra, hogy a termékeit értékesíteni tudja. 2001 óta veszek részt a parlament zárszámadási törvényeinek a vitájában, és azt kell mondanom , hogy ennyire szikár, hogy ne mondjam, unalmas zárszámadási törvénnyel még nem nagyon találkoztam. A 2001es és az utána következő években a zárszámadási törvények úgynevezett salátatörvényként voltak benyújtva a parlamentnek, amelyben az előző évi teljes ítmények feldolgozásához mindig nagyon komoly törvénymódosításokat nyújtott be az akkori kormány, az akkori kormányok, amelyekben megpróbálták elvarrni az előző évek gazdasági számait. Volt olyan év, ahol több mint 5060 törvényt is módosított ez a zárszám adási javaslat, és általában mindig arról szólt, hogy a tervezett hiánycélt jóval meghaladó módon teljesültek a zárszámadási törvények. Ebből a szempontból ez a 2015ös zárszámadási törvény, azt hiszem, teljesen nóvum, hiszen pusztán csak a zárszámadási tö rvény került benyújtásra, nem kellett benne semmilyen elvarrásra helyet találni. Az államtitkár úr is elmondta, az is nóvum benne, hogy a tavalyi évben összesen két alkalommal történt meg a 2015ös költségvetési törvény módosítása. Egyik alkalommal sem azé rt, ahogy az ÁSZelnök úr is elmondta, hogy a hiánycélt rontsuk, vagy valamilyen olyan gazdasági folyamatot próbáljunk meg benne megoldani, amelyre nem számítottunk. Volt törvénymódosítás, elsősorban azért, mert a bevételek növekedtek, és a bevételnövekedé shez hozzá lehetett kapcsolni olyan kiadások bevonását a költségvetési törvénybe, amire nem lehetett
