Országgyűlési Napló - 2016. évi nyári rendkívüli ülésszak
2016. augusztus 22. hétfő (164. szám) - Az ülés megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK:
20 keretében kellene ezt kezdeményezniük, mint a legutóbbi esetben is, amikor még az előterjesztő személye sem volt jelen a teremben az ellenzék részé ről - úgy nagyon nehéz a napirendet tárgyalni. Most hál’ istennek, ezzel a problémával nem kell küszködnünk. A jelenlegi szabályozás egy tiszta, átlátható rendszert teremt, tehát nem teszi lehetővé, hogy egyesek esetleg hamis tartalmú nyilatkozatokkal viss zaéljenek a választás idején. Emlékszünk a magyar történelem bizonyos korszakaiból - bár lehet, hogy némely párt az ellenzék soraiból nosztalgiával , amikor úgynevezett kékcédulás választásokkal vagy akár a holtak mozgósításával próbálták - és sikeresen i s - machinálni a választási eredményeket. Ez a szabályozás ezt kizárja. (Dr. Szakács László: Vedd ki a zsebedből a kezed, Pali!) A Magyar Alkotmánybíróság ez év áprilisában a 3086/2016. Abhatározatában foglalkozott ezzel a kérdéssel, és megállapította azt , hogy az önök által kifogásolt szabályozás nem korlátozza az aktív választójogot. Ez egy technikai eljárási szabály, amelynek - mint említettem - komoly átláthatósági okai vannak azzal, hogy a külképviseleten gyakorolhatja a szavazati jogát, vagy hazatérh et. Utalnék arra, hogy vannak olyan példák is Európában, ahol nemcsak hazatérhet, hanem haza is kell térnie a választópolgárnak, mert esetleg megbírságolják, ha aznap nem szavaz. Ehhez képest szerintem egy sokkal humánusabb szabályozás van Magyarországon, és egy objektív szemponton, a lakóhelyen nyugszik, amelyet az érintett személy maga is egy nyilatkozattal, amit a járási hivatalban vagy akár a külképviseleten tesz, meg tud változtatni, és onnantól kezdve kérheti a levélben szavazók listájára történő felv ételét. Tehát ez a technikai lehetőség most is adott. Az Alkotmánybíróság a döntésében arra is kitért, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Vámos és társa kontra Magyarország ügyben meghozott döntése sem találta megengedhetőnek azt a kérelmet, amelyb en az Emberi Jogok Európai Egyezménye sérelmét állította a levélben szavazás lehetősége tekintetében. Tehát egy strasbourgi döntés is alátámasztja, hogy a magyar szabályozás semmilyen alapjogot nem sért. Ugyancsak ki kell emelni azt, hogy amikor maga a sza bályozás született, akkor az Európai Tanács alkotmányossági kérdésekkel foglalkozó tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság is foglalkozott ezzel a kérdéssel, és megállapította, hogy ez egy olyan pont, ami az állam diszkrecionális jogkörébe tartozik. Ez 2011ben történt, tehát nem annyira régen. (9.10) A Velencei Bizottság arra jutott, hogy nem választási alapelvről, nem egy általános választási alapelvről van szó, amikor egy ilyen technikai kérdést szabályoznak, hanem egy tagállami hatáskörbe tartozó kérdésr ől. (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból.) Mint említettem, ha valaki személy szerint mégis ragaszkodik ehhez a jogához, akkor ezzel a címváltozási lehetőséggel ez megnyílik neki. Engedjük meg az állampolgároknak, hogy elsősorban ők dönthessék el, hogy ezt a jogot milyen formában akarják gyakorolni. Megállapítható tehát az, hogy ez egy olyan szervezési kérdés, amelynek a szabályozása nem aránytalan annak érdekében, hogy a választás egészének tisztasága megőrizhető legyen. Utalnék arra, hogy ez valóban egy kéth armados kérdés. Az elmúlt években többször fel lehetett volna vetni ötpárti egyeztetéseken, vagy akár parlamenti bizottságokban szóba lehetett volna ezt a kérdéskört hozni, és nem ad hoc jelleggel, strandról berohanva kellene ezt a kérdést önöknek felvetni ük. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból.) A másik pedig, hogy az ellenzék részéről ugyancsak egy olyan kérdésről beszélhetünk, amelynek a felvetését azért is indokolatlannak tartjuk, mert ilyen súlyú módosítást ilyen hirtelen véghez vinni, ez szerintünk (D r. Harangozó Tamás: Sajnos lejárt az idő. Nagyon szívesen hallgatnánk… - Az elnök csenget.) nem átlátható. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK :
