Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 29. hétfő (130. szám) - Az ülés napirendjének elfogadása - A 2016-os év magyar-lengyel szolidaritás évének nyilvánításáról szóló határozati javaslat általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
348 (14.40) A két nép, a két nemzet egyedüli a világon abban a tekintetben, hogy hazájukat Szűz Mária országának tartják. Még államalapító Szent István királyunk ajánlotta fel országát Máriának, míg a lengyelek hite szerint országukat a Szűzanya kormányozza. Összetartozásunk tehát nemcsak a földön, de az égben is köttetett. Isten óvja nemzeteink hitét, barátságát, Isten áldja meg a lengyel és magyar népet! Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm. Most pedig az MSZP képviselőjének, Kiss László úrnak ad om meg a szót. Parancsoljon! KISS LÁSZLÓ ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt lengyel Vendégeink, lengyel Barátaink! A nemzetpolitikai előterjesztések kapcsán megszokhattuk, hogy a leggyakrabban olyan előterjeszté sek vannak előttünk, ahol csak valamely párt véleményét láthatjuk. Nagyon ritka az a pillanat, amikor valamennyi itt helyet foglaló párt közös előterjesztést tesz a Háznak. Ez egy ilyen pillanat. Ezért a pillanatért mindenképpen jó képviselőnek lenni. Azt kell mondanom, hogy valamennyi itt helyet foglaló képviselő és itt helyet foglaló politikai erő egyetért azzal a tartalommal, azokkal a célokkal, amelyek a határozati javaslatban benne vannak, és valóban ezek azok a konszenzuális pillanatai a magyar demokr áciának, amikor el lehet mondani, hogy jó dolog magyar országgyűlési képviselőnek lenni. Kár, hogy nincs több ilyen pillanat! Nagyon jó, hogy olyan előterjesztések vannak előttünk, amelyek révén a Magyarországon élő nemzetiségiek is a jogalkotási tevékenys égünkben hangsúlyosan helyet kapva növelik ennek az országnak a politikai súlyát, hiszen ez az előterjesztés is úgy született, hogy a magyarországi lengyelek közössége is mögötte áll. Ki kell mondani, hogy nagy szó, hogy a magyar parlamentben nemcsak a mag yarlengyel kapcsolatok, hanem az itt élő lengyelség is hallathatja a szavát! Nagyon köszönöm a szószóló asszonynak, hogy a tevékenységével ezt kiválóan szolgálja és lehetővé teszi. A lengyel és a magyar nép barátsága, ahogy többen elmondták má r, nem száz, ezeréves: amióta van ez a két ország, amióta ez a két nép államalkotó a történelemben, azóta ez a barátság létezik. Már az Árpádok és a Piastok barátsága is legendás volt, és ha a történelemben végigmennénk az elmúlt ezer éven, láthatnánk, ho gy szinte minden pillanatban találhatunk olyan momentumot, amikor valamely magyar politikus vagy magyar király menedéket kap Lengyelországban, lengyel területeken, vagy amikor a magyarok számíthattak arra, hogy tömegével fogadják be őket a lengyelek. A tör ténelem során számos alkalom van arra is, amikor lengyel barátaink, lengyel testvéreink jöttek ide segíteni, láthatjuk, hogy lengyel karok növelték seregeink erejét a ’4849es forradalom és szabadságharcban. E két nép összefonódik sorsában, örömeiben, bán ataiban, mindennapjaiban. Én egy olyan kerületben életek - azt nem mondom, hogy olyan választókörzetem van, mert körülbelül ötven méter a híja ennek , ahol található a katyńi mártírok emlékparkja is, ahol rendszeresen megemlékezik a kerület arról, hogy mi is történt Katyńban. Azt gondolom, helyes, hogy vannak ilyen helyek Magyarországon, helyes az, hogy a történelmünk összefonódásaival és egymás tragédiájával ilyen módon szembesülünk. Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, azt láthatjuk, hogy a lengyel népnek kulcsszerepe van a legfontosabb magyar történelmi események során is. 1956. október 23a a lengyel nép iránti szolidaritással kezdődött. Azzal kezdődött, hogy a magyar nép nem tűrte tovább azt, hogy lengyel testvéreinkkel hogy bánnak, milyen válasz érkezik az ’56os lengyel erjedésre, lengyel politikai folyamatokra. Ez volt az apropója annak, hogy Magyarországon is tüntetések kezdődtek, és végül maga a forradalom és szabadságharc is elkezdődött. Ez is jól mutatja a két nép összefonódását. Nem lehetün k eléggé hálásak lengyel barátainknak, lengyel testvéreinknek, a lengyel népnek azért a segítségért, amivel a forradalom és szabadságharc idején támogattak bennünket.
