Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. április 11. hétfő (140. szám) - Dr. Lukács László György (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Tragikus állapotok a szociális területen - Minden harmadik férfit megfoszt a Kormány a nyugdíjas éveitől?” címmel - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK: - VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
1497 Tisztelt Országgyűlés! Lukács László György, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Tragikus állapotok a szociális területen - Minden harmadik férfit megfoszt a Kormány a nyugdíjas éveitől?” címmel. Para ncsoljon, képviselő úr! (14.50) DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Talán a rendszerváltás óta eddig példátlan módon, a már népszavazásra kiadott aláírások gyűjtésének elindítását követően állította le múlt év szeptemberében az Alkotmánybíróság a férfiak 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjazásának lehetőségét. A szebb napokat megélt taláros testület alkotmányellenesnek találta a Kúria korábbi döntését, így nem lett népszavazás a kérdésből. Nem túlzás azt állítani, hogy a férfiak 40 évnyi munkaviszony utáni nyugdíjazási lehetőségével nem kevesebbet vesz el az állam a férfiak egyharmadától, mint az egyetlen lehetőséget, hogy akár egy percet is nyugdíjasként tölthessenek. Mert bizony egy 2015. év végén ké szült egészségfelmérés kimutatta, hogy Magyarországon a férfiaknál minden harmadik halálozás a 65 éves életkoruk előtt következik be, azaz minden harmadik férfinak esélye sincs arra, hogy megérje a nyugdíjkorhatárt. Mi ez, ha nem teljesen méltatlan és mind en társadalmi igazságosságot nélkülöző bánásmód? Közel egymillióan élnek tehát ma is olyan férfiak, akik tisztességesen dolgoznak, tisztességesen fizetik adójukat, járulékaikat, és esélyük sem lesz arra, hogy nemhogy pár évet, de egyetlen hónapot is élvezh essenek a nyugdíjaskorból. És itt nemcsak pénzügyi, jövedelmi kérdésről, hanem morális, erkölcsi kérdésről van szó. Hogy mit is jelent a 40 év munkaév, egy életszerű és egyszerű példán mutathatjuk be, pár statisztikai mutatóból kiindulva: ha egy férfi, aki 1956ban született, talán nem is 18, hanem 20 éves korában áll munkába, majd ledolgoz 40 évet, akkor a kedvezmény alapján már nyugdíjba mehetett volna ebben az évben. Helyette a jelenlegi, még az MSZP által meghozott szabályok szerint még öt évet rá kell húznia. De csak akkor, ha rá tud húzni még öt évet, ugyanis életkorának előrehaladtával egy olyan makacs ténnyel kell farkasszemet nézniük a férfiaknak, mint hogy Magyarországon az egészségben töltött életév a férfiaknál is csak 58 év, azaz átlagban az öss zes férfi 58 éves korára valamilyen krónikus megbetegedésben szenved, legyen az cukorbetegség, súlyos keringési problémák, mozgásszervi problémák. Így jól látszik, hogy ennek az ’56os korosztálynak, vagy akár a soron következő évjáratoknak krónikus betege n kell még legalább a következő hét évet végigdolgoznia ahelyett, hogy csak kettőt vagy talán egyetlenegyet kellene. Aki pedig krónikus betegséggel küzd, tudja, mennyire hatványozottan rombolja tovább az egészséget a folyamatos megterhelés. A cél tehát az lenne, hogy 40 év munkaviszony után a férfiak közül a lehető legtöbben még egészségben élvezhessék nyugdíjas éveiket. Összegezve: egyáltalán nem túlzás az egészségügyi mutatók alapján azt állítani, hogy a kormány halálba dolgoztatja a magyar férfiak egyhar madát, szimplán azért, hogy részükre egyetlenegy forintot se kelljen fizetni a nyugdíjkor. Kérdezem tehát államtitkár asszonyt, hogy miért nem engedi méltósággal nyugdíjba vonulni a 40 évet ledolgozott férfiakat a kormány. Miért dolgoztatja a statisztikák és a valóság szerint is a kormány halálba a férfiak egyharmadát? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Válaszadásra Veresné Novák Katalin államtitkár asszonynak adom meg a szót. Parancsoljon! VERESNÉ NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrá sok Minisztériumának államtitkára : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Én igyekszem a válaszomban a demagógiától kicsit jobban megkímélni a képviselőtársakat, mint amennyire ön nem tette ezt a saját kérdésében a halálra dolgoztatással. Úgy látom, hogy a megközelítésünkben alapvetően van egy jelentős különbség. Bevezettük a „nők 40” intézkedést, önök most azt követelik, hogy a férfiak számára is vezessük be a 40 év után
