Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 17. csütörtök (135. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - DR. HOPPÁL PÉTER (Fidesz):
926 DR. HOPPÁL PÉTER ( Fidesz ): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Manapság az internet világában gyakran szembejönnek velünk olyan figyelmet keltő bulvárcikkek, amelyek olyan időpillanatokat, korszakváltó történéseket vesznek szá mba, amelyek a hangzatos címek szerint megváltoztatták a világot. Ha komolyan végiggondoljuk az európai művelődés történetének mögöttünk hagyott évezredét ezzel a divatossá vált szemlélettel, hogy milyen események járultak hozzá valóban az európai civilizá ció megváltozásához, a legerőteljesebb csomópontok között a reneszánsz humanizmus időszaka biztosan dobogós helyen szerepel. E korszak közepén pedig ott találjuk a reformáció kezdetének dátumát, 1517. október 31ét. A közismert történelmi pillanatban egy n émet Ágostonrendi szerzetes, egyetemi tanár, Luther Márton kiszögezte a wittenbergi vártemplom kapujára a középkori keresztény egyház legsürgetőbb megreformálásának 95 tételpontját. Vele egy időben Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban is útjára indí totta vallási megújulási mozgalmát. Az említett tudósok nyilvánvalóan nem tudták, hogy tettük a katolikus egyház szakadásához, a kereszténység újabb nagy ágának, a protestantizmusnak létrejöttéhez vezet, melynek során útjukra indulnak az evangélikus, refor mátus, baptista, unitárius és más felekezetek. De az emberiség története szempontjából ennél is fontosabb dolgok történtek. A reformáció, túlzás nélkül mondható, valóban megváltoztatta a korabeli ismert világot. A polgárosodást ekkoriban elindító humanista filozófia az ember evilági létének értelmére, felelősségére jelentős hangsúlyt helyezett. A reformáció egyházai az anyanyelvű, nemzeti bibliafordítás, irodalom, ének, költészet és a latin helyett az anyanyelvi istentiszteleti rend megteremtői voltak, akik az egyén által megérthető, nekik tanítandó hitelvek által az egyén életfelelősségére helyezték a hangsúlyt. Új irányt vesznek a művészeti ágak, az irodalom, a zene, a képzőművészet, de még az építészet is. Tevékenységük további következménye a tisztes has zon elvének bibliai alapú deklarálása, mely által az egyének közössége, felelőssége, adakozása tartja fenn az egyházat, nem pedig annak hűbéri vagyonelemei. Így sarjad ki ebből a gondolkodási körből a svájci bankrendszer, de Max Weber híres következtetései szerint a reformáció teremti meg a kapitalizmus alapjait is. Mindezen folyamatokra emlékezik a világ 2017ben, a reformáció 500. évfordulóján. De jövőre az emlékévben Európán kívül velünk fog ünnepelni ÉszakAmerika, Afrika egy része és kismértékben Auszt rália és Ázsia is. S mivel a reformáció legkeletebbi európai bástyája a XVI. századi Magyarország lett, a Kárpátoktól keletre nem terjed tovább a protestantizmus, ezért nekünk, magyaroknak különös felelősségünk a fél évezredes jubileum számon tartása, megü nneplése. Nem kisebb enciklopédikus tudós, mint a pár hónapja elhunyt Nemeskürty István professzor írta le számos tanulmányában katolikus gondolkodóként: ha nem lett volna reformáció, ma már nem magyarul beszélnénk. De így vallott erről Illyés Gyula, korsz akos írófejedelmünk is. És valóban, a magyar nyelvű irodalom kibontakozása vagy épp a nyelvújítás, de a reformkor és nagy szabadságmozgalmaink mögött is jelentős mértékben a magyar protestáns nép és értelmiség szellemi mozgalmainak indíttatása áll. Elég, h a Bocskaira, a kurucokra, Kazinczyra, Kölcseyre, a Himnusz költőjére, Aranyra, Petőfire, Jókaira vagy később Adyra gondolunk. (9.50) Illő és méltó, hogy a reformáció fél évezredes jubileumára Magyarország Kormánya és a hazai protestáns történelmi egyházak létrehozták a Reformáció 500 Emlékbizottságot. A testület a felvezető évek tematikája mellett jelentős pályázatokat hirdet meg a Kárpátmedence emlékező közösségei számára. Színdarabok, irodalmi és képzőművészeti alkotások, filmek, vetélkedők, koncertek, l evéltári, könyvtári kutatások, tudományos konferenciák, ösztöndíjak járulnak hozzá a jubileum társadalmasításához. A 2016. február 29én útjára indított programsorozat arra figyelmeztet, a reformációnak van mondanivalója a XXI. századi Magyarország számára . „Reformáció 500 - A megújulás lendülete” - hirdeti a választott központi üzenet. A megújulás lendülete pedig nem arra helyezi a hangsúlyt, ami
