Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 16. szerda (134. szám) - A behajtási költségátalányról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK:
904 A jogalkotó már e módosító rendelkezés kapcsán is abból indult ki, hogy a behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség bekövet kezéséhez a felróhatóság feltételét fűzi. Az előttünk fekvő törvényjavaslat, éppen a gyakorlati nehézségekből és bosszúságokból kiindulva, sui generis jogintézményként kívánja kezelni a behajtási költségátalányt, és a kérdést önálló törvényi formába önti. Ezért a javaslat, ahogy az általános indoklás is leszögezi, az irányelv átültetésére vonatkozó szabályozás új elemeként abból indul ki, hogy indokolt a Ptk.t megkímélni az annak rendszerébe nehezen illeszthető behajtási költségátalány intézményétől, és az ezen intézményt érintő rendelkezéseket külön törvényben megfogalmazni. Ez ugyanis nemcsak megóvná a Ptk.t az intézmény kapcsán felmerült és széles körben elégedetlenséget okozó jogalkalmazási problémák kedvezőtlen hatásától, de az irányelv e tárgykört ér intő esetleges változtatásai esetén megkíméli a Ptk.t az e körben szükségessé váló módosítási igényektől. Az elhangzott célok érdekében a törvényjavaslat meghatározza, hogy a behajtási költségátalányra vonatkozó rendelkezések milyen fizetési ügyletek köré ben alkalmazhatók. Kereskedelmi ügyleteknek eszerint a vállalkozások, illetve a vállalkozás és szerződő hatóság között lebonyolított olyan ügyletnek minősülnek, amelyek tárgya fizetés ellenében áruk adásvétele vagy szolgáltatás nyújtása. A törvényjavaslat legfontosabb elemének tartom, hogy a jövőben a jogosultnak megvan ugyan a jogosultsága a behajtási költségátalány követelésére, de szabadon dönthet arról, hogy ezzel élni kíváne, vagyis igénylie a kötelezettől, hogy az erre vonatkozó követelését teljesít se. Hangsúlyozom, hogy a szóban forgó követelés érvényesítéséhez a jogosult részéről előzetes felszólítás nem szükséges. Önkéntes teljesítés hiányában azonban, amennyiben a jogosult igényt tart a költségátalányra, szükségképpen fel kell szólítani az adóst. A behajtási költségátalányt pedig ettől a ponttól, vagyis a kötelezett késedelembe esése napjától számított egyéves jogvesztő határidőn belül lehet érvényesíteni. Annak érdekében azonban, hogy a javaslat törvényként történő hatálybalépésekor már fennálló kötelezetti késedelem esetén a behajtási költségátalány követelésére a jogosultak jogai és törvényes érdekei ne csorbuljanak, a normaszöveg előírja, hogy a törvény hatálybalépésekor már fennálló késedelem esetén a behajtási költségátalány érvényesítésére m egszabott jogvesztő határidőt a törvény hatálybalépésétől kell számítani. (23.20) Felhívom a figyelmet, hogy a korábbi késedelmekre vonatkozó átmeneti szabályt vezet be a javaslat azokra vonatkozóan, akik könyveikben a korábbi szabályok figyelembevételével kimutattak behajtási költségátalány miatti kötelezettséget. Eszerint ezen vállalkozások az új szabály hatálybalépésekor kimutatott, a jogosult által ezen időpontig nem követelt behajtási költségátalány miatti kötelezettségeit az egyéb bevételekkel szemben megszüntetik. Ezzel mentesülnek az ellenőrzési kötelezettség alól mind számviteli, mind adózási szempontból. Bízom benne, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat összességében megkönnyíti a vállalkozások mindennapi életét, és mindezt úgy teszi, hogy a fize tési fegyelmet továbberősíti, és az EUszabályoknak is maradéktalanul megfelel. Ehhez kérem a támogatásukat, és ezúton köszönöm meg azoknak a frakcióknak, amelyek hozzájárultak a házszabálytól való eltéréshez. Köszönöm, hogy meghallgattak. ELNÖK : Nagyon sz épen köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne most valaki felszólalni, történetesen államtitkár úr. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Igen, támogatja. ELNÖK :
