Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 16. szerda (134. szám) - Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
878 ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Szakács László képvi selő úr következik, az MSZP képviselőcsoportjának vezérszónoka. DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Mi merőben mást gondolunk erről a dologról. Itt pillanatnyilag felkés zülés van a rendeleti kormányzásra. Önök elmondják azt, hogy az egyik előirányzatról a másikra át lehet tenni a tartalékot. Biztosak abban, hogy azzal az előirányzattal, az ahhoz rendelt kötelezettséggel, az ott ellátandó feladattal minden esetben elérik a zt a célt, mielőtt elveszik onnan azt a pénzt, hogy másra költsék, ami önök szerint, a kormány szerint fontos? Arra fogják majd költeni, amit önök kigondolnak, és elveszik onnan, ahol még lehet, hogy szükség lenne rá, csak önök úgy gondolták, hogy ezzel a feladattal már végeztünk. Akkor viszont nem jól tervezik meg a költségvetést. Akkor nem jól tervezik meg azt a költségvetést, amit elénk beterjesztenek. Igaz, hogy már nagyjából júniusban, gondolom, megint el kell fogadni, és ennek megfelelően szabadon ren delkeznek ezekkel a pénzeszközökkel. És ez akkor is csorbítja a parlament költségvetésalkotási jogát, és akkor is csorbítja a Költségvetési Tanács jogköreit, hogyha önök ezerszer mondják el, hogy nem így van. Önök először elköltik a pénzt, vagy legalábbis elmondják, hogy mire kellene pénzt költeni, azt is elmondják, hogy mennyit, elköltik, és egyszer majd keletkezik egy ilyen előirányzat, nagyjából az elszámolás kedvéért. Uraim, összekeverik a zárszámadást a költségvetéssel. Számszerűleg biztosan rendben l esz. Én biztos vagyok benne, hogy erre kiváló szakemberek vannak a minisztériumokban. Hogy azokat az elveket, amiket eddig vallottunk a transzparenciáról, az átláthatóságról, a közpénzek kezelésének tisztaságáról, a közpénzek közpénz jellegéről, arról, én úgy gondolom, hogy önök most elkezdenek nagyonnagyon másképpen gondolkozni. Én örülök neki, hogyha örömteli hírt hozott nekünk Szűcs Lajos képviselőtársam, hogy az NGM azzal szembesült, hogy többlet van a költségvetésben, ellentétben azzal, ami eddig volt . Viszont ez a hír olyan örömteli volt, tisztelt képviselőtársaim, hogy mégiscsak a Miniszterelnökség volt az, aki beterjesztette ezt a javaslatot, és nem az NGM. A Miniszterelnökségtől én nem vitatom el a jogot, olyan javaslatot hoznak be, amilyet gondoln ak - és biztos vagyok benne, hogy még esetleg a statútumban is találhatnánk egy olyan fejezetet, egy olyan bekezdést, ami alapján egy ilyen javaslatot ide behozhatnak , de annyira megörült ennek az NGMminiszter, Varga Mihály, hogy elfelejtett írni egy il yen előterjesztést, sőt megkérte rá Lázár Jánost, hogy írasson egy ilyen előterjesztést. Ha figyeltük a sajtót ebben az ügyben, mi figyeltük, ott olyan dolgokat mondtak, hogy először is az NGMben azért azt lehetett látni, nem feltétlenül lelkesednek azért az ötletért, hogy valamiről valakik kitalálják, nagyobbrészt azok, akik a kormányban ülnek, hogy ez most egy nagyonnagyon fontos cél, amit el kell érnünk. Meg is mondják, hogy ez mennyibe kerül, gyorsan kötelezettséggel is terhelik. És bizony az NGM munk atársaira, pláne politikai vezetőire az a feladat hárul, hogy most aztán egykét hónap alatt gyorsan kerítsék elő ezt a pénzt, találják ki, hogy melyik előirányzaton van már tartalék; hol lett elegendő a feladat, amit elvégeztek; honnan vegyünk el pénzt. E z erről szól: minek a terhére vegyünk el pénzt a megállapított költségvetéshez képest, és milyen célokra adjuk oda, amit éppen akkor találunk ki. Ez az előterjesztés nagyjábanegészében erről szól. Láttam persze a reakciókat, amikor a rendeleti kormányzásr ól kezdtem el beszélni. De emlékeztessük magunkat: először a Magyar Fejlesztési Bankkal kezdődött. A Magyar Fejlesztési Banknak a kormánytöbbség tagjai először kiszélesítették az eljárási jogköreit, aztán utána bevonták a Miniszterelnökség alá, hiszen a Ma gyar Nemzeti Bank most már bármilyen vagyont megszerezhet, ahhoz már nem kell a parlament, még a parlament többsége sem kell. Ahhoz egyetlen egy dolog kell: Lázár János rendelete. Rámutat valamire, és a Magyar Fejlesztési Bank kaphat pénzt; vehet fel hitel t; alakíthat projektcéget; megvásárolhat valamilyen céget - egyelőre még pénzért akarnak megszerezni bármilyen gazdasági szereplőt. De csak egy rendelet kell hozzá, nem kell behozni a vagyontörvényt