Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 16. szerda (134. szám) - Sallai R. Benedek (LMP) - a belügyminiszterhez - „Miért mond le a kistelepülések helyzetének rendezéséről?” címmel - ELNÖK: - POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
822 várva így több mint két hónapot , illetve most már három hónapot, benyújtottuk ennek a módosítására irányuló képviselői indítványként a javaslatot. Az a kérdésem a tisztelt államtitkár úrhoz, hogy vane bármilyen esély arra, hogy ezt érdemben megvizsgálja a kormány, és ezt az alkotmánysé rtő állapotot, amit december 15. óta fenntart azzal, hogy nem hoz az Országgyűlés elé olyan jogszabályt, amire kötelezte az Alkotmánybíróság, ebben történjen lépés. És ha már ez ügyben születik döntés, akkor jó lenne a kistelepülési polgármesterek fizetésé t is rendezni. (Pócs János: Elvette Boldog István kenyerét!) Kérdezem a tisztelt államtitkár urat, vane erre esély. Köszönöm szépen. ELNÖK : Köszönöm szépen. A választ Pogácsás Tibor államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! POGÁCSÁS TIBO R belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az Mötv. szabályozza azt, hogy a települési önkormányzatok az önkormányzati választást követően dönthetnek arról, hogy milyen konstelláció ban, mely más településekkel együttműködve kívánják az önkormányzat hivatalát működtetni abban az esetben, hogyha egyébként a közös hivatal működtetésének a jogszabályi feltételei, illetve kötelezettségei fennállnak. Tehát ez alapvetően lényeges dolog, és azt gondolom, hogy a gondolatmenetben maga a kiindulás már önmagában alapvetően lényeges, és a képviselő úrnak is javaslom, hogy ezt vegye figyelembe, hiszen a képviselőtestületek, az önkormányzatok döntenek. Ez egy közös döntés, amelynek során kiválasztjá k a székhely települést, és döntenek a közös hivatalban együttműködő településekről. Való igaz, hogy az Alkotmánybíróság formai hibát talált ebben a törvényi rendelkezésben, ugyanakkor az Alkotmánybíróság nem mondta ki, és nem is mondhatja ki, hogy közös h ivatal csak akkor jöhet létre, hogyha minden érintett egybehangzóan elfogadja ezt. Nyilván, ha nem tudnak megállapodni, akkor dönteni szükséges arról, hogy mely település legyen a székhely, illetve mely települések működjenek együtt. És ennek ma is van egy ébként egy racionális és reális, jogszerű végigvitele, hiszen az általunk előterjesztett javaslat is úgy szól, hogy amikor egyáltalán nem képesek megegyezni a települések, amikor nem képesek arra, hogy kiválasszák a székhelyet, és miután itt egymással együ tt dolgozni nem kívánó, adott esetben önkormányzati vezetőkről van szó, akkor nyilvánvalóan, ha már minden lehetőséget kimerítettek, nincs konszenzus, akkor valakinek ki kell mondania azt, hogy ezen településeknek mi legyen a székhelye és hogyan működjenek együtt. Ezt kikerülni úgy, hogy mindenkinek mindenre vétólehetősége legyen, nincs mód (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) , nincs lehetőség. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.) ELNÖK : Köszönöm szé pen. Egyperces viszonválaszra Sallai R. Benedek képviselő úré a szó. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Köszönöm, elnök úr. Államtitkár Úr! Arra a konkrét kérdésre tessék válaszolni: meddig tartja fent ezt az alkotmánysértő állapotot az Országgyűlés? Mikor lesz lehe tőség arra, hogy megváltozzon ez a jogszabály? Gyakorlatilag semmit nem tettek azóta, amióta nem született meg ez a jogszabálymódosítás. Mikor történik lépés? Meddig lesz ez az állapot? És a válaszában teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a kistelepülé si polgármesterek jövedelmét, illetve fizetését érintő kérdésemet (Pócs János: Boldog István kenyere!) , amikor már szintén többen egyéni képviselői indítványként, többek között Boldog István képviselő úr is, kezdeményezték, hogy legyen valamilyen rehabilit áció, és ne legyen ez a megbecsülés hiánya a kistelepülések vezetőivel szemben.
