Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 16. szerda (134. szám) - Dr. Vinnai Győző (Fidesz) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Milyen eredményeket hoztak a köznevelési kerekasztal tárgyalások? Tarthatóak-e az ellenzéki érvek a tankötelezettségi korhatárról és a korai iskolaelhagyásról ismét megnyitott vitában?... - ELNÖK: - DR. VINNAI GYŐZŐ (Fidesz): - ELNÖK:
783 tölteneke el az iskolában, vagy pedig kevesebb évet. Magyarul, ha valahol kötelező jelleggel hosszabb időtartamot határoznak meg, máshol meg kevesebbet, akkor lehetségese, hogy mégis, ahol kevesebb időt határoznak meg, ott ténylegesen több időt töltenek a diákok iskolában, ahol pedig magasabb a tankötelezettség korhatára, ott mégis kevesebb ideig járnak, pontosan azért, mert adott esetben komolyabban veszik és több időt is töltenek a köznevelés rendszerében. Ha Magyarors zágon nézzük az átlagot az 539 éves korosztályban, akkor azt látjuk, hogy 17,6 évet töltenek el a diákok az oktatásban, míg az OECDátlag 17,7 év. Ugyanakkor számos országban, ahol tíz vagy kevesebb éven át tart maga a tankötelezettség, ott a tanulók több mint 90 százaléka legalább 1314 évig jár iskolába vagy óvodába és iskolába. Például Svédországban, ahol 7 évesen kezdődik a tankötelezettség és 16 éves korig tart, egyegy korosztálynak több mint a 90 százaléka 3 éves korától 18 éves koráig intézményes n evelésbenoktatásban vesz részt. Csehországban, ahol 6 és 15 éves kor között – tehát még a magyarnál is alacsonyabban – tart az állampolgárok tankötelezettsége, ott 5 és 17 év között a fiatalok több mint 90 százaléka részesül intézményes nevelésben. Azt lá thatjuk tehát, hogy Magyarországon körülbelül az OECDátlagnak megfelelő ez az arány, és azt is láthatjuk, hogy más országokban hiába írnak elő 10 évet, mégis 1314 évig járnak iskolába, hiszen olyasfajta egyéb ösztönzők vannak, amelyek a diákoknak valós t udást adnak. Ez még inkább értékes, hiszen ha valaki valamit akar, azért jár iskolába, mert önmaga belülről is motivált és nemcsak azért, mert egy külső kényszer van, akkor nyilvánvalóan nem nehéz arra rájönni, hogy sokkal nagyobb lesz a motiváltsága, és s okkal hasznosabb, nagyobb mértékű tudást fog felhalmozni. Ez a kérdés természetesen a különböző egyeztetések napirendjén is szerepel, ott volt a köznevelési kerekasztal napirendjén, ott van a mai napi tárgyalásokon is a szakszervezetekkel, az első pontok e gyike a tankötelezettségi korhatár. A kormányzatnak az az álláspontja, hogy ha azt látjuk, hogy az a módosítás, ami az elmúlt években történt, rontja a lemorzsolódási arányokat, akkor természetesen lehetséges a szükséges intézkedéseket megtenni. De azt lát tuk a korábbi konzultációkon is, a munkaadók képviselői, a Kereskedelmi és Iparkamara elmondta a kerekasztaltárgyalások során is, hogy ezt fontos és hasznos intézkedésnek tartja, hiszen szerinte az ország számára, a munkaerőpiac számára, a gazdaság számár a egy hasznosabb irány a szakképzés rugalmasabbá tétele és a 16 éves kor megtartása. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae az államtitkári választ. DR. V INNAI GYŐZŐ ( Fidesz ): Köszönöm a választ, államtitkár úr. A köznevelés kérdéseit kiemelten kell kezelnünk, s nemcsak azért, mert most felfokozott csatazaj kíséri, hanem azért is, mert az ország jövője az iskolákban dől el, és nagyon fontos, hogy aki beül a z iskolapadba, az a megfelelő végzettséggel - általános iskolai vagy középfokú végzettséggel - hagyja el az iskolapadot. Ezért fontos, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a minőségi oktatásért, az esélyteremtésért és a tehetséggondozásért. Első a gyerek ek és a diákok érdeke. Én úgy fogalmaznék, hogy olyan tudást szerezhessenek, amivel sikeres felnőtté tudnak válni. Tehát csökkentenünk kell az iskolában - és köszönöm szépen azokat a nemzetközi példákat, amelyek a tankötelezettségre, illetve a lemorzsolódá sra vonatkoztak - a hozott társadalmi hátrányokat, az iskolai lemorzsolódás arányát. Hadd jegyezzem meg, hogy az Eurostat adatai szerint ez csökkenő tendenciát mutat. Az a célunk, hogy ezt tartóssá tegyük. A választ elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps a korm ánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Képviselő úr az államtitkári választ elfogadta.