Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 16. szerda (134. szám) - Z. Kárpát Dániel (Jobbik) - az igazságügyi miniszterhez - „Hányan maradnak az út szélén?” címmel - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik): - ELNÖK: - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár:
777 Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A jó idővel együtt egy szociális katasztrófahelyzet köszönthet Magyarországra, hiszen a kilakoltatási moratórium lejártával szó szerint több száz család feje fölött lógott a bárd a tekintet ben, hogy eltávolíthatják otthonából, és látható, hogy a kormányzat ezt a türelmi, kegyelmi időt nem használta ki a problémakör rendezésére. Az első riasztások már be is futottak hozzánk mind kistelepülésekről, mind a főváros belső kerületeiből egyaránt ar ra nézve, hogy bizony már ezen a héten vagy a következő időszakban a kilakoltatások megindulnak. Azt is látjuk, hogy bár a kormányzat óriásplakátokon is hirdette, hogy elszámoltatta a bankokat, elszámolást – idézőjelest - követett el a devizahitelesek kapc sán, azt látjuk, hogy megint csak 140 ezer felé kúszik a nem teljesítő vagy teljesíteni nem képes, teljes egészében nem képes adósok száma. Ez az arány körülbelül ugyanannyi, mint az önök úgynevezett rendezése előtt, tehát ez az egyetlen számadat is megmut atja, hogy tökéletes káoszba fulladt az, amit önök elterveztek, hiszen ez tulajdonképpen legalizálta a banki szabad rablást, az érintett bankok szabad rablását. Azt is látjuk egyegy példát kiemelve, mondjuk, autóhitelesek esetén a szerződések 70 százaléka vérzik olyan sebből vagy sebekből, amelyek eleve érvénytelenné tennék azt. A futamidő sokak esetében a duplájára növekedett, tehát ezen problémakör továbbgyűrűzése nagyon is várható. Azt is látjuk, hogy egy vizsgálatot megérdemel az, hogy mit ajánlanak ön ök a hitelkárosultak számára. (14.30) Szokták ajánlani azt a Nemzeti Eszközkezelőt, amelynek alapfilozófiája nekünk nem nagyon tetszik, hiszen elveszi az adós tulajdonjogát a saját ingatlana tekintetében, és ez átszáll a Nemzeti Eszközkezelőre. De itt egy 35 ezres kvótával tetszenek dolgozni, és ezen 35 ezres kvótából 32 ezer betelt, tehát a maradék 3 ezer hely fölött marakodhatnak azok a károsultak, akik - mint említettem - több tízezren vannak, és 140 ezer felé kúszik azok száma, akik nem tudnak teljesíte ni. Tehát látható, hogy ez nem nyújt rendszerszintű megoldást. Az úgynevezett magáncsőd intézménye a Jobbik nyomvonala mentén, az új tárgyalások, a szerződések pénzügyi szeméttől való megtisztítása mentén járható út lett volna. De úgy, hogy alig egykétszá z szerződést sikerült ennyi idő alatt megkötni és tető alá hozni, közröhej tárgyát képezi, megint csak nem képes tömegek számára megoldást nyújtani. A kilakoltatási moratórium lejártával 15 ezer ingatlan vár továbbra is árverésre, 12 ezer ügyet akasztott m eg korábban a bíróság, de azt látjuk, hogy most már ott tartunk, hogy a bírósági eljárás lesz talán a károsultak menedéke, hiszen a végrehajtás addig legalább szünetel, de egy kétharmados, aztán majdnem kétharmados felhatalmazással illene rendszerszintű me goldást letenni az asztalra. Ez sajnos nem sikerült. A Jobbik letette ennek javaslatát az asztalra, a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítását, egy olyan igazságtételt a károsultak számára, ahol az utolsó tőlük indokolatlanul elvett forint vi sszacsoportosítása is megtörténik, éppen ezért adódik a kérdésünk (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , ameddig erre nem szánja el magát a kormányzat, legalább a kilakoltatási moratórium meghosszabbítására hajlandóe. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Az interpellációra Völner Pál államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr. DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! T isztelt Ház! A képviselő úr interpellációja a fizetésképtelen adósok helyzetének megoldatlanságára utal, ez azonban korántsem áll így. 2010 óta számos állami adósmentő intézkedés született. A legfontosabbakat említeném: kedvezményes végtörlesztés, árfolyam gát, Nemzeti Eszközkezelő létrehozatala, állami kamattámogatások, pénzügyi intézmények elszámoltatása tisztességtelen szerződéses konstrukciók miatt, a fogyasztói szerződések körében devizaalapú hitel és pénzügyi lízingtartozások forintra váltása és ezzel az árfolyamkockázat megszüntetése. 3,6 millió szerződésről beszélünk, és csak a bankok elszámoltatása 764 milliárd
