Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 16. szerda (134. szám) - Megemlékezés a magyar zászló és címer napjáról - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára:
769 padsoraiból.) , ezért ilyen értelemben nem tartozik a magyar szabadság ügyéhez, ami meglehetősen szélsőséges álláspont, de semmi köze egyébként a magyar szab adság ügyéhez. Az pedig külön fontos jelensége volt a 15ei ünnepségeknek, hogy most már teljesen leplezetlenül és semmit sem ügyelve a konspirációra, a pedagógustüntetésnek álcázott tüntetés, aminek egyébként a magyar szabadsághoz még csak fogalmilag sem volt köze, az egész egyszerűen kinyilvánította - és bejelentkezett ilyen értelemben a politikai mezőbe - a politikai szándékát. Ha meghallgatta valaki a szónoklatokat és a legfontosabb követeléseket: kérjen bocsánatot a köztársasági elnök meg a miniszterel nök. Aztán kérdezem én, hogy miért is? Azért, mert a szocialisták által kivett pénzt az oktatásból megpróbáljuk visszatenni? (Felzúdulás az MSZP és a Jobbik padsoraiban.) Azért, mert a magyar kormány - értve a pedagógusok nehéz helyzetét - eddig soha nem l átott béremelést hajtott végre? Vagy azért, mert míg a szocialisták több száz iskolát zártak, zárattak be, addig mi ezt nem tesszük, hanem kinyilvánítottuk, hogy az általános iskola alsó tagozatára minden önkormányzatban lehetőség van, ha ott igény van rá? Teljesen nyilvánvaló, hogy a magyar szabadság ügyéhez az egyetlen, valóban a szabadság kérdését tárgyaló hozzászólás a miniszterelnöké volt (Felzúdulás az ellenzéki padsorokban.) , akinek egyébként a beszédét többen hallgatták, mint az összes többi ellenzé ki gyűlés vezérszónoklatait. (Dr. Vadai Ágnes közbeszól. - Zaj.) Mert az teljesen világos, hogy ahogy ’48. március 15e sem egyedüli esemény volt, hanem az európai népek szabadságának az ügye, teljesen világos, hogy magyar szabadság európai szabadság nélk ül ma sem képzelhető el. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét. - Dr. Harangozó Tamás: Brüsszelből jöttél? Bécsből? Vagy honnan?) És az is teljesen világos, hogy ezt a szabadságot a leginkább napjainkban az a népvándorlás, migráci ós hullám fenyegeti, ami teljesen idegen a mi szabadságfelfogásunktól, teljesen idegen a mi kultúránktól, a civilizációnktól, és teljesen nyilvánvalóan térfoglaló szándékkal jön Európába. (Közbeszólások az MSZP padsoraiban.) Ha erről valaki nem beszél a sz abadságharc ürügyén, akkor tényleg csak a legprimitívebb saját politikai bizniszeit sütögeti, mert másra egyébként ilyen értelemben nem képes. Rendkívül tanulságos volt a magyar szabadság napjának emlékezete. Engedjék meg, hogy az egyetlen érvényes mondato t hadd mondjam el, amiről mindenki megfeledkezett: Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.) (14.00) ELNÖK : Köszönöm, frakcióvezető úr. Tisztelt Országgyűlés! A kormány nevében Dömötör Csaba államtitkár úr kíván válasz olni az elhangzottakra. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Bátran! - Dr. Szakács László: Nem megrettenni!) Öné a szó. DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára : Tisztelt Frakcióvezető Úr! Engedje meg, hogy reagáljak a tegnapi ünnepséggel kapcs olatos felszólalására. Március 15e sokunk számára mindig egy parancsról szólt, arról a parancsról, hogy számba vegyük, hol a helyünk a világban, mit tehetünk az országért, ahol élünk, és mit tehetünk azokért, akikkel együtt élünk. Éppen ezért 1848 évfordu lóján nem ünneprontás, hanem egyenesen kötelesség arról szólni, hogy melyek az előttünk álló legfontosabb feladatok. Ha kicsit is érzékenyek vagyunk a történelmi léptékű folyamatokra - és március 15e környékén miért ne lennénk azok , akkor ki kell mondan unk, hogy az 1848as időszakhoz hasonlóan most újra olyan időket élünk, amikor az események évtizedekre meghatározhatják Európa és a benne élők sorsát. Sokat hallhattuk, de ettől még megdöbbentő: a tavalyi évben másfél millió bevándorló érkezett Európába, ellenőrizetlenül, kontrollálatlanul, megállíthatatlanul. Az elmúlt hónapok alapján ma már mindenki számára egyértelmű, hogy a történelemnek nincs vége, köszöni szépen, jól van, erősebb, mint valaha; és most éppen szuronyok helyett a bevándorlás köntösébe b újva formálja Európát, ahol
