Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 7. hétfő (133. szám) - Gyöngyösi Márton (Jobbik) - a külgazdasági és külügyminiszterhez - „Miért hagyja magára az autonómiáért küzdő őshonos magyar közösségeket a magyar diplomácia?” címmel - ELNÖK: - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): - ELNÖK: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
735 Gyöngyösi Márton (Jobbik) - a külgazdasági és külügyminis zterhez - „Miért hagyja magára az autonómiáért küzdő őshonos magyar közösségeket a magyar diplomácia?” címmel ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Gyöngyösi Márton képviselő úr, a Jobbik képviselője, azonnali kérdést kíván feltenn i a külgazdasági és külügyminiszter úrhoz: „Miért hagyja magára az autonómiáért küzdő őshonos magyar közösségeket a magyar diplomácia?” címmel. Gyöngyösi Márton képviselő úré a szó. Parancsoljon, képviselő úr! GYÖNGYÖSI MÁRTON ( Jobbik ): Köszönöm a szót. Ti sztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Az elmúlt évtizedek nemzetpolitikája arra az illúzióra épült, miszerint az európai uniós csatlakozás gyógyír a trianoni tragédiára és a határon túli magyarság évszázados sebeire. Ezt az illúziót táplálta a rendszervá ltás óta mindegyik kormány, a Fidesz által alakított kormányok is sorozatban. (14.10) A magyar diplomácia lépései kimerültek abban, hogy egyrészről stratégiai partnerséget kínáltak azon környező országok kormá nyainak, amelyek a magyarságot elnyomják, másrészről pedig politikai és gazdasági klientúrákat építettek ki a határon túli magyarság közösségeiben, miközben a nemzeti identitás megélése óriási kihívást jelent minden egyes határon túli magyar közösségben, m iközben a lassú asszimiláció és az elvándorlás között választhatnak a határon túli magyarok. Az OrbánFicobarátság és a migráció sem feledteti el azt, hogy közben a Felvidéken érvényben van egy kollektív bűnösséget kimondó Benešdekrétum, a szlovák államn yelvtörvény pedig tiltja az anyanyelv használatát a Felvidéken. Általánosságban pedig elmondható az, hogy a magyar jelképek ellen folyamatos offenzíva van, a restitúció blokkolása folyamatos, utca- és helységnévtáblák körül folyamatos hercehurca van, a mag yar nyelvű oktatást pedig folyamatosan blokkolják a környező országok, mint ahogy a hivatali nyelvhasználatot is, miközben politikusok, újságírók folyamatosan magyarellenes kirohanásokat hangoztatnak. Románia a csúcs, vagy azt is lehet mondani, hogy a mély pont a magyarellenességben, bár tudjuk, hogy ott a magyarellenesség a nemzeti minimum, ahol Bogdan Diaconu olyan törvénytervezetet nyújtott be és fogadtatott el az ottani parlamenttel, amely a közoktatási hivatalokban tiltja a kisebbségi nyelv használatát. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Kérdezem tisztelt miniszter urat: mit szólnak? Milyen lépéseket tesznek a magyarokat ért megkülönböztetés ellen, jogsértések ellen? A magyar autonómia mellett mikor áll ki határozottan a ma gyar kormány? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A választ Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr fogja megadni. Parancsoljon, miniszter úr! SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszte r : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Úr! Nagyon fontos témát vetett fel, amelyre szerintem nem összességében hat percet kellene szánnunk az Országgyűlésben, hanem beszélhetnénk erről napokig vagy hetekig is, és az sem len ne túlzás a téma fontosságát tekintetbe véve. Ezért most engem két percre bekorlátozva engedje meg, hogy azt elmondjam önnek, hogy a magyar külpolitikának az az egyik legfontosabb célkitűzése, hogy a határon túl élő magyar nemzeti közösségeket folyamatosan erősítse. Szerintem ennek egy - nem kizárólagos, hanem egy - fontos eszköze az, hogy azokkal az országokkal, ahol nemzeti közösségeink élnek, normalizáljuk a
