Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 7. hétfő (133. szám) - Dr. Szél Bernadett (LMP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „Megint a dolgozók állják a cechet?” címmel - ELNÖK: - DR. SZÉL BERNADETT (LMP):
698 Megadom a szót Dömötör Csaba államtitkár úrnak. DÖMÖT ÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára : Tisztelt Képviselő Úr! Amikor a kvótákról szóló javaslatokról beszélünk, két dolgot világosan külön kell választanunk. Az egyik kérdés, az egyik ügy a múltról szól. Az Európai Unió korábban egy egyedi döntést hozott összesen 120 ezer bevándorló betelepítéséről. Magyarország Szlovákiához hasonlóan ezt a döntést nem fogadta el, és pert nyújtott be ellene. Azt gondoljuk, hogy ezt a döntést jogszerűtlenül erőltették Magyarországra, és azt akarjuk, hogy ezt az Európai Bíróság is kimondja. A cél az, hogy hatályon kívül helyezzék ezt a döntést. A másik javaslat a jövőről szól. Az Európai Unió ugyanis most azt akarja a középeurópai országokon áterőltetni, hogy azok az országok, amelyek jelenleg befogadnak bevánd orlókat, kötelező erővel szétoszthassák őket más országok között. (12.00) Ez tehát nem egy egyedi döntés lenne, mint tavaly, hanem egy állandósult eljárás. Arról van tehát szó, hogy létrejönne egy olyan állandó mechanizmus, amely alapján olyan bevándorlóka t telepítenének Magyarországra, akiket mi egyébként nem engednénk be. A kormány álláspontja, képviselő úr, egyértelmű: a kötelező kvóta növeli a terrorveszélyt, emellett értelmetlen is, hiszen meghívót jelent további milliók számára. Emellett jogtalan is, hiszen sem a magyar embereket, sem az európai állampolgárokat nem kérdezték meg arról, hogy támogatjáke ezeket az elképzeléseket. A Magyar Országgyűlés véleményét sem kérdezték meg. Emellett pedig egy olyan kérdésről van szó, amely alapjaiban befolyásolja kontinensünk jövőjét. Azt szeretnénk elérni, hogy a magyar emberek szabadon dönthessenek arról, hogy kivel akarnak együtt élni és kivel nem. Mivel a kötelező betelepítési kvóta elvitatja ezt a jogot, ezért szembemegy az alapvető demokratikus alapelvekkel. Mindezek miatt a kormány minden eszközzel fellép az ilyen kvóták ellen, a betelepítési kvóták ellen, és minden javaslatot meghallgat, amely ezt a célt szolgálja. Ezt szolgálja egyébként az erről szóló népszavazás is. Egy sikeres kvótaellenes népszavazás v ilágos üzenet lenne, amelynek a lényege az alábbi: az Európai Unió nem mehet túl, nem lépheti át azokat az alapelveket, amelyek alapján létrehozták. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.) Dr. Szél Bernadett (LMP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - „Megint a dolgozók állják a cechet?” címmel ELNÖK : Tisztelt Országgyűlés! Szél Bernadett, az LMP képviselője, kérdést kíván feltenni a nemzeti fejlesztési miniszterhez: „Megint a dolgozók állják a cechet?” Öné a szó, képviselő asszony. DR. SZÉL BERNADETT ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! 2010ben az Orbánkormány hadat üzent a pofátlan fizetéseknek. Orbán Viktor maga mondta 2010. június 8án itt az Országgyűlésben, hogy havi bruttó 2 millió fizetési plafont vezettek be a költségvetési szférában, mert ő nem tartja elfogadhatónak, hogy, idézem: „ma ezeknél az intézményeknél előfordulnak havi 45, sőt esetenként 7 milliós fizetések is”. Ez volt Orbán Viktor álláspontja 2010ben. Na most, a szabályozás úgy sikerült, hogy a gyakorlatban ezután is maradtak a 2 milliós alapbérek, viszont a prémiumok és egyéb juttatások az egekbe szöktek. Nem is csoda, hogy 2012ben már az arcpirító prémiumok ellen hirdetett harcot a magyar kormány. T avaly azonban váratlan fordulat történt. A korábbiakkal szembemenve váratlanul megemelték a vezetői béreket, amelynek nyomán most már akár havi 10 milliót is hazavihet egy állami cégvezető.
