Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 7. hétfő (133. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirend előtti felszólalók: - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
685 mert amíg a dolgozók esetében józan mértéktartás kell meg kis lépések politikája, ott vannak a zsíros állásokban lévő állami vezetők, ahol már megengedett a zsebek kitömködése, a nagy lépésekkel való haladás. Hadd id ézzek valakit és valakiket! Találják ki, tisztelt Országgyűlés, főleg önök ott, kormánypárti oldalon, hogy ki mondta ezt nem is olyan régen: „Elfogadhatatlan, hogy amíg az állami cégek vezetői pofátlanul magas pénzeket tesznek zsebre, az emberek egyre ross zabbul élnek.” Ezt önök mondták még 2009ben, akkor még ellenzékben. Kormányra kerültek, és pont az ellenkezőjét csinálják annak, amit ellenzékben mondtak, ez meg szerintem egy hatalmas pofátlanság. Nézzük konkrétan, hogy mennyit keresnek a többi országgal összehasonlítva a magyar tanárok, az orvosok, az ápolók, a nővérek, a bölcsődei és a szociális dolgozók! Nézzük meg, hogy ha az OECDországok között mindent tekintetbe veszünk, a vásárlóerőparitást, az árszínvonalkülönbséget, akkor Magyarországon kere snek a legkevesebbet az oktatásban dolgozók, és a sereghajtók a kórházi ápolók. Kérdezem én, hogy az ő bérlemaradásuk, az ő bérhátrányuk miért nem fáj a Fidesznek. Az, hogy elveszítjük az ő munkaerejüket, hogy külföldre vándorolnak, hogy lassan összeomlana k a közszolgáltatások, miért nem bántja önöket? Miért a jegybank vezetőinek a zsebét tömködik ki pénzzel? Miért az állami cégek vezetői kapják meg a busás pénzeket? A közalkalmazotti bértáblát nyolcadik éve tartják befagyasztva. Béremelés címszó alatt, és gondolom, államtitkár úr már ezzel készült a viszonválaszában, majd elmondja azokat a tűzoltó jellegű látszatintézkedéseket, amelyekkel képtelenség megállítani ebből az országból a kivándorlást. Nekem ne mondják el azt is, hogy a minimálbérrel mi történt ö nök szerint, mert ami az igazság, az az, hogy a minimálbér bruttója és nem a nettója nőtt a másfélszeresére, hat év alatt 13 ezer forint az, ami valóságban jelentkezik a magyar embereknél, az összes többi az államkasszát fogja gazdagítani. Egy olyan ország ban élünk, tisztelt Országgyűlés, ahol önök most már 5 meg 3,5, meg 4, meg ki tudja, hány milliós pénzeket adnak a vezetőknek, és több millió dolgozó keres eközben létminimum alatt, és több százezren pedig a szegénységi küszöb alatt vannak ebben az országb an. Ráadásul a dolgozóktól elvették a jogszerű sztrájk lehetőségét is. Önök lehet, hogy azért nem érzékelik a dolgozói szegénységet, mert nem lehet ebben az országban jogszerűen sztrájkolni. Romokban hevernek a közszolgáltatások, és nincs törvényes eszköz a dolgozók kezében, hogy ténylegesen élni tudjanak a sztrájkjoggal. Az LMP szerint nem további urizálásra van szükség, meg nem arra van szükség, hogy önök a politikai lojalitást pénzen megvásárolják és szórják két kézzel az adófizetők pénzét, hanem dolgozó i béremelésre van szükség. Ne a vezetőket stafírozzák, adjanak végre tisztességes bért a dolgozó magyar embereknek! (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Most megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak a viszonválaszra. CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági min isztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Az első felvetésre meg is adta a választ, amikor azt mondta, hogy cégvezetőknek, intézményvezetőknek versenyképes jövedelmet kell biztosítani. Amikor szük ség volt arra, hogy a kormány ezeknek az embereknek a vezetői tisztségekhez járó fizetéseit csökkentse, akkor megtette a lépést és csökkentette. Abban az esetben, amikor szükség volt arra, hogy ehhez a felelősségteljes munkához megfelelő, versenyképes bért kelljen biztosítani, ezeket a lépéseket is megtette. Azt hiszem, abban egyetérthetünk, hogy felelősségteljes munkát felelősségteljes bérért lehet elvárni. Ennek az érdekében tette az elmúlt években azokat az intézkedéseket, hozza azokat az intézkedéseket a kormány, amelyek egyébként a társadalom egészében béremelést jelenthettek és jelentenek is, hisz ha azt mondjuk, hogy 2010től 2015ig több mint 10 százalékkal növekedett a reálbér