Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 2. szerda (132. szám) - Az ebtenyésztést érintő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN, az LMP képviselőcsoportja részéről:
667 kutyafajta tenyésztőihez, akkor ott minél több kiadott papír, vagyis a bevételek maximalizálása kerülhet előtérbe, és a következm ény a tenyészállomány felhígulása lehet. Az EUkonform szabályozásra vonatkozó javaslatot még a szocialista Németh Imre földművelésügyi miniszter terjesztette elő 1998 elején, de már az első Orbánkormány idején fogadták el, Torgyán József minisztersége al att. Az új szisztéma lényege az lett volna, hogy a törzskönyvezés és a tenyészminősítések jogát pályázaton lehet megszerezni. Ki is írtak ilyen pályázatokat, amelyeken kizárólag fajtatenyésztő egyesületek nyertek. (12.20) A jogszabálymódosítás után azonba n hosszas jogi csatározás kezdődött, amelybe a MEOEn és a fajtaegyesületeken kívül az agrártárca, a Legfőbb Ügyészség és az Alkotmánybíróság is bekapcsolódott. Közben pedig kialakult a kettős törzskönyvezés gyakorlata, hiszen az országban kétféle törzskön yvet lehetett szerezni, és az egyes fajtákra, például a német juhászra a MEOE, illetve a fajtaegyesület is adott törzskönyvet. A jogvita tárgya látszólag az volt, hogy jogszerűen rendezhete kutyakiállításokat a MEOE, ezek a kiállítások valójában a tenyész minősítésekről is döntenek, és az országos egyesület rendre azzal érvelt, hogy itt egy civil szervezet alapszabályszerű tevékenységéről van szó, amibe kívülről kívánnak beleszólni. Az Alkotmánybíróság 2009ben ki is nyilvánította, hogy a MEOE tevékenysége nem jogsértő, az FVM viszont akkor úgy nyilatkozott, hogy a törzskönyvezésre és a tenyészminősítésre vonatkozó engedély megtagadása vagy visszavonása nem érinti az egyesület külön törvény szerinti jogszerű működését, kizárólag az állattenyésztéssel kapcsol atos adminisztratív tevékenységre van kihatással, ami viszont nem tartozik a MEOE profiljába. A MEOEnek az volt a fő aduja a vitában, hogy az országos egyesület képviseli Magyarországot a Nemzetközi Kinológiai Szövetségben, és ez utóbbi szervezet kizáróla g a MEOE által kiadott törzskönyveket fogadja el, aligha függetlenül attól, hogy minden MEOEpapír díjából részesedik, vagyis nemzetközi relációkban csak ezeket a törzskönyveket lehet használni. Márpedig a kutyabiznisz alapvetően exportra épül, a csak Magy arországon érvényes papírok nem sokat érnek. Végső soron tehát pénzről, mégpedig sok pénzről van szó. A törzskönyvezéshez és a tenyészszemlékhez kapcsolódó bevételek milliárdos nagyságrendűek, a kutyaexport pedig évente tízmilliárdokat mozgat, mivel egy tö rzskönyvezett kutyakölyök magyarországi és nyugateurópai ára között akár tízszeres különbség is lehet. Tény, hogy a MEOE törzskönyvkiadási gyakorlata a fajtaegyesületeknél sokkal engedékenyebb, és valószínűsíthető, hogy ez a hozzáállás szerepet kapott a m agyar kutyagyárak kialakításában, illetve abban, hogy Magyarország az EU első számú olcsókutyaexportőre lett. Jellemző adalék, hogy idehaza évente nagyjából tízszer annyi törzskönyvet adnak ki, mint a szomszédos Ausztriában, amit a kutyapopulációk létszám a közti különbség egyáltalán nem indokol. A fajtaegyesületek szerint a gazdátlan és kóbor kutyák minden képzeletet felülmúló mennyisége azzal is függ össze, hogy sokan próbálnak megélni a mennyiségi kutyatenyésztésből, és a kínálat immár szignifikánsan meg haladja a keresletet. Évente legálisan 5060 ezer magyar kutyakölyök kerül külföldre, és a feketeexport is hasonló nagyságrendű. Az Orbánkormány a törvényhozási teljhatalom birtokában 2012ben szánta el magát az áldatlan helyzet rendezésére, de nem szemtő l szemben. Különféle bújtatott törvényjavaslatokkal, az illegális tenyészszemlékre kivetett horribilis bírságok fenyegetésével próbálta meg a MEOEt leszorítani a pályáról. A szabálysértési törvénybe például becsempésztek egy előírást, amely szerint megbír ságolható az, aki tenyésztőszervezeti elismerés nélkül törzskönyvezést végez, tenyészállatot minősít, nyilvános tenyészállatbírálatot végez, egyéb tenyésztési szolgáltatást nyújt, vagy származási igazolást állít ki. Már akkor kiderült azonban, hogy ezt a kérdést a magyar politika sem pártalapon, sem szakmai szempontok szerint nem lesz képes kezelni. 2013ban végül a kutyavilágkiállításra hivatkozva
