Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 2. szerda (132. szám) - Az ülésnap megnyitása - A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvénynek a járásbíróság törvénykezési helyének létrehozása érdekében szükséges módosításáról szóló ... - DR. VÖLNER PÁL igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
624 Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az önök elő tt fekvő törvényjavaslat célja, hogy a járásbíróságok illetékességi területén belül új szervezeti egységként törvénykezési helyet lehessen létrehozni, amennyiben a gazdasági és a jogi racionalitás azt megkívánja. Mint ahogyan az önök előtt is ismert, az Al aptörvény rendelkezései alapján a bíróságok szervezetére, igazgatására, valamint a bírák jogállására és javadalmazására vonatkozó szabályokat sarkalatos törvényben szükséges meghatározni. Az Alaptörvény tehát ilyen tárgykör esetén szűkíti a jogalkotó mozgá sterét. Ez a garancia azt szolgálja, hogy csak jól megfontolt és erős támogatottságú szabályok kerüljenek be a corpus jurisba. Álláspontom szerint az önök elé került törvényjavaslat jól megfontolt, és emiatt meggyőződésem, hogy a parlament általi megtárgya lás következményeként a lehető legnagyobb egyetértéssel kihirdetett törvény válik majd belőle. Ennek érdekében engedjék meg, hogy néhány dologra felhívjam a figyelmüket. Tisztelt Képviselőtársaim! Ki kérdőjelezné meg azt, hogy az állampolgároknak és a gazd asági élet szereplőinek az a jó, ha vitás ügyeiket hozzájuk minél közelebb bírálják el? A járásbíróságok - korábbi nevükön helyi bíróságok - a lehetőségekhez képest teljesítik ezt a követelményt, azaz biztosítják a bíróságokhoz fordulás jogát azzal, hogy a járás székhelyén kerültek létrehozásra a helyi szintű bíróságok. Amennyiben azonban a lehetőségek mást is megengednek, és például egy körülírható ügy, illetve ügyfélcsoport miatt igény is van arra, hogy a járáson belül egy másik városban is legyen olyan h ely, ahol a jogkereső állampolgárok pereit tárgyalják és eldöntik, akkor miért ne járuljunk ehhez hozzá, miért ne segítsük annak létrejöttét? Nem kizárt ugyanis, hogy egy járás területén belül több város is alkalmas arra, hogy bíróságot működtessen. Ez ugy an ráfordítást igényel, de haszna is származik abból, ha lakosainak, helyi vállalkozásainak, illetve közvetlen környékének vitái helyben dönthetők el. Ha megteremthetők az ítélkezéshez szükséges garanciális feltételek, értem ezalatt a személyi kiválóságot és a tárgyi eszközöket, akkor, tisztelt képviselőtársaim, mindannyian csak örülhetünk annak, hogy a peres felek tárgyalásra való utazási időt és költséget takaríthatnak meg. Bár a XXI. században elektronizálásra törekszünk és büszkék vagyunk mobilitásunkra , egy bírósági ügy esetében még mindig sokaknak, különösen a mozgásukban korlátozott vagy idősebb állampolgároknak nehézséget okozhat, ha hosszabb utazásra kell vállalkozniuk jogaik érvényesítése céljából. A többlethelyismeret vagy akár a helyszíni tárgyal ás egyszerűsödésével megalapozottabb és időszerűbb ítéletek is születhetnek. Ha valaki ennek épp az ellenkezőjét állítaná, mármint hogy a helyi viszonyok negatívan fogják befolyásolni a bírákat, annak figyelmébe ajánlom, hogy az igazságszolgáltatás nem áll meg járásbírósági szinten, hiszen a törvénykezési hely bevezetésével nem csorbul a jogorvoslati rendszer többfokúsága, amely a törvényszékhez, az ítélőtáblához vagy akár a Kúriához fordulást is lehetővé teszi. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat ugyanis csupá n a törvénykezési hely mint új, egyfajta kihelyezett szervezeti egység fogalmának törvényi alapjait teremti meg. Most nem kell tehát arról vitát nyitni, hogy melyek azok a települések, amelyeken nincs járásbíróság, de amelyek statisztikai adatai vagy elhel yezkedési sajátosságai figyelembevételével úgymond megérdemelnék egyegy törvénykezési hely létrehozását. A törvénykezési hely a járásbíróság szervezeti egységeként, a járásbíróság illetékességi területén, külön illetékességi terület meghatározása nélkül m űködik. Azt, hogy a törvénykezési hely mely ügyekben jár el, azaz hogy a járásbíróság székhelye és a törvénykezési hely között az ügyek megosztása milyen módon történik, az ügyelosztási rendben kell rendezni. A törvényjavaslat nem csorbítja azt a törvényho zói jogkört, hogy bizonyos jogalkalmazói, szakmai, illetve bírósági szervezeti kérdésekben a törvényhozó továbbra is döntést hozzon. Azaz ha a jövőben törvénykezési hely kerül létrehozásra, az továbbra is csak akkor történhet meg, ha az új szervezeti egysé g a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló törvényben kerül meghatározásra.
