Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A közoktatás állapotáról szóló politikai vita - ELNÖK: - HOLLIK ISTVÁN (KDNP):
599 métert kell leúsznia, az elefántnak is, a sasnak és a nyúlnak is ugyanazt a lehetőséget biztosítottuk. Csak önök nem figyelnek arra, hogy milyen a gyerek. Hogy minden gyerekre figyelni kell, hogy milyen típu sú ember. Amíg az én tanáraim, én pedagógusaim tudtak szólni hozzánk emberként, tudtak hozzánk viszonyulni minden pillanatban teljes szívvel, és pótanyáink voltak mind az általános iskolában, mind a gimnáziumban, ma ezek a pedagógusok nap mint nap egyfolyt ában papírmunkával kell hogy foglalkozzanak, egyszerűen nincs idejük, és már a lelküket is lassan kiölik belőlük, hiszen önök egyfolytában szidják ezeket az embereket. (Németh Szilárd István: Nem!) Ha kijöttek volna a pedagógustüntetésekre, akkor hallották volna, hogy ezek az emberek nem politizálni jöttek oda, hanem csak hallatni a hangjukat, hogy végre hallja meg a kormánypárti többség, amit ők gondolnak. Csak be kellett volna állni a sorba közéjük, és akkor hallották volna, és nem azt mondanák itt, hogy az ellenzék szítja a tüzet, hanem hallották volna, hogy ez a saját véleményük. Egykét gondolatot még szeretnék önökkel megosztani. A családban is sokat hallom ezt a problémát, hiszen van kisgyerek a bátyáimnál. Az én unokahúgom egy másodikos, általános is kolás gyerek, aki kitűnő tanuló volt az elmúlt időszakban végig. Mégis minden reggel ez a kislány kitalálja, hogy fáj a hasa, fáj a feje és miért nem akar iskolába menni. Ő egy olyan oktatási rendszerben van, amiben azt érzi a gyerek, hogy nem róla szól az iskola. Az a nagy baj, tudják, képviselőtársaim, hogy ez a gyerek még sikerélményekkel is rendelkezik, hiszen kitűnő tanuló, mindennap megdicsérik a szülei is, és látja, hogy nagyon jól megy neki az iskola. Mégis azt érzi, hogy egy olyan oktatási rendszer ben van, ami ma nem róla szól. Ez, azt gondolom, egy óriási hiba, képviselőtársaim! Amíg mi mosolyogva tudtuk rúgni a labdát és játszani egymással kinn az udvaron délutánonként, ezek a gyerekek hazamennek 45 óra után, a különórák után, és este 11ig még a leckét írják, a különórákra, pluszórákra készülnek, meg egyáltalán: felzárkóztatják a szüleik őket arra, hogy majd bejuthassanak a gimnáziumba. Ez a túlterheltség, tisztelt képviselőtársaim! Önök a gyerekkorukat, a vidámságot veszik el ezektől a gyerekekt ől. Ez, azt gondolom, olyan szintű felelőtlenség, amibe önök ma bele sem kívánnak gondolni. Látszik, hogy nem gondolnak bele, hiszen képviselőtársaim, államtitkár úr is csak mosolyogni tud ezen. Az a baj, hogy ez olyan szinten felháborító dolog, amire már nincs mit mondani. Pont egy pedagógus szakmára készülő diák írta le véleményét az egyik sajtóorgánumban, hogy neki most motivációs levelet kellene írnia, hogy miért is szeretne tanár lenni. Jelen pillanatban, amikor végignéz a saját gimnáziumi tanárain, ak kor nem tudja, hogy mit írjon le a motivációs levélben. Hiszen azt el tudja mondani, hogy ő miért akar tanár lenni, de hogy ebben az oktatási rendszerben hogy lehet jó tanárnak lenni, azt jelen pillanatban nagyon nem tudja megfogalmazni. Vinnai képviselőtá rsam azt mondja, hogy azért mennek el külföldre a gyerekek, hogy kipróbálják magukat. Képviselőtársam, ezt ne mondja el azon szülők előtt, akiknek ma a gyerekeik külföldön vannak! Ők nem szerencsét próbálni mennek külföldre, hanem megélni, és egy olyan ors zágban nem kívánnak élni, ahol nem lehet véleményt nyilvánítani, kritizálni (Hollik István: Most te éppen azt teszed!) , mert akkor önök már rögtön skatulyát húznak ezekre a fiatalokra, borostásnak hívják őket, kockásingeseknek hívják őket, romkocsmában mer engőknek hívják őket. Még melyik társadalmi kört kívánják önök kirekeszteni? Lassan már csak önök maradnak a kis burok alatt. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK : Hollik István képviselő úrnak adom meg a szót. (20.10) HOLLIK ISTVÁN ( KDNP ): K öszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Rövid felszólalásomban szeretném színesíteni azt a képet, amit már képviselőtársaim felrajzoltak a 2010 előtt működő rendszerrel kapcsolatban. Engedjenek meg nekem ezzel kapcsolatban egy 168 Órábó l származó idézetet. Ez így
