Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A közoktatás állapotáról szóló politikai vita - ELNÖK: - KULCSÁR GERGELY (Jobbik):
596 forint s zerepel. Ebből valósulnak meg tornaterem, illetve tanuszodaépítési fejlesztések, illetőleg óvodai szinten pedig az utánpótlássport infrastruktúrájának fejlesztései mintegy 500 millió forint értékben. És ha két pályázati lehetőséget még kiemelhetek, azok uniósak. Az egyik az egyházi fenntartókra vonatkozik, ez az EFOP 4.1.1. Ez egyes egyházi oktatási infrastrukturális fejlesztésekre, felújításokra, átalakításokra, tornatermek, illetve tornaszobák fejlesztésére is lehetőséget ad, itt közel 5 milliárd forint szerepel, és talán még egyet, ez pedig szintén egy EFOPos pályázat, amely nemrégiben, 2016. január 25én jelent meg, itt egy testmozgást javító infrastrukturális fejlesztések konstrukció keretében összesen 4,2 milliárd forint keretösszeg használható fel mindennapos testnevelés, sport, tehetséggondozás infrastrukturális feltételei megteremtésének támogatására. Visszakanyarodva ahhoz a gondolathoz, amellyel elkezdtem, tehát valóban a kormány számára és azt gondolom, hogy mindannyiunk számára első a gyermek, és a cél természetesen az úgynevezett versenyképes tudásnak a biztosítása, de ezzel párhuzamosan legalább annyira fontos, hogy a gyermekeink megfelelő fizikai állapotban is legyenek. A záró gondolatom pedig ahhoz kapcsolódik, hogy Palkovics államtitkár úr , én úgy gondolom, hogy kitűnően bizonyított már, hiszen egyfajta egyetemi integráció megvalósult Magyarországon különösebb konfliktusok nélkül, és én azt gondolom, hogy ezt az átalakítást, ami a KLIKet fogja érinteni és ennek a szakmai hátterét is, azt á llamtitkár úr és a szakmai stábja kitűnően le fogja vezényelni, és ehhez kívánok neki jó munkát. Köszönöm szépen, hogy megtiszteltek a figyelmükkel. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK : Most Kulcsár Gergely képviselő úrnak adom meg a szót. KULCSÁR GERG ELY ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttem szóló jobbikos képviselőtársaim már sok kérdést érintettek, én a hazafias nevelés, honvédelmi oktatás témakörében szeretnék megnyilvánulni, és egy javasla ttal is élnék. De mielőtt rátérnék erre, hadd szögezzek le valamit: a javaslatommal nem szeretnék újabb terhet tenni az eddig is túlterhelt gyerekek vállára, így nem növelni akarom a tananyagot, az óraszámot, hanem más tantárgyak óraszámával szeretném, ha bevezetésre kerülne a honvédelmi alapismeretek oktatása. Azért fontos ezt aláhúzni, mármint hogy nem szeretném tovább terhelni a gyerekeket, mert én magam is saját bőrömön érzem, hogy mennyire sok teher van egy általános iskolás gyermek vállán, ugyanis két iskoláskorú gyermekem van. A sok tanulnivaló mellett iskolán kívüli szakkörökre, sportedzésre, zenetanulásra vagy éppen néptáncra is szeretnék a szülők járatni a gyerekeket, úgy, ahogy jómagam is, de az iskolai leterheltség mellett ezek egyike is szinte l ehetetlen feladat elé állítja a szülőket, gyermekeket egyaránt. Visszatérve a honvédelmi oktatásra, a közelmúltban látogatást tettem Benkő Tibor vezérkari főnök úrnál, és beszélgetésünk során egyetértettünk abban, hogy a legfontosabb az lenne a jövő szempo ntjából, ha már gyermekkorban olyan impulzusok érnék a gyerekeket, amelyek által magukba szívnák a hazafias szemléletet, és a legalapvetőbb honvédelmi ismeretekre is meg kellene tanítani őket. Általános iskola alsó tagozatában játékosan kellene felvezetni ezeket és nem is tantárgy formájában, sokkal inkább érdekes, iskolán kívüli programokkal közelebb hozni a honvédséget a gyerekekhez. Gondolok itt laktanyalátogatásokra vagy egy repülőnap megtekintésére, esetleg valamilyen más látványos katonai bemutató me glátogatására. Viszont felső tagozatban, leginkább 78. osztályban heti egy órában lehetne tanítani őket a tanterv keretein belül. A honvédelmi alapismeret tantárgy anyagát úgy kellene összeállítani, hogy ne legyen túl száraz, azaz könnyen emészthető legye n egy 1314 éves gyereknek. Így sokat tennénk azért, hogy a gyermekeink hazafias nevelése megvalósuljon, és középiskolás korba érve olyan tudás birtokában lehetnének, amely amellett, hogy hasznukra válik, sokaknak vonzóvá válhat a katonai pálya. És a mai, katonai konfliktusokkal terhelt világunkban látjuk, hogy ez mennyire lényeges kérdés.
