Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A közoktatás állapotáról szóló politikai vita - ELNÖK: - FARKAS GERGELY (Jobbik):
562 lefolytatása a célunk. Elképesztő az önök valóságtól elrugaszkodott és minden hiba ellenére magabiztos megszólalásait hallgatni, azt, ahogy itt megnyilvánulnak. Tényleg fontos lenne, hogy szakmai javaslatokról tudjunk be szélni, mert csak így lehet értelme ennek a vitanapnak. Hadd kezdjem ezt alátámasztandó Hoffmann Rózsához intézve egy kérést. Ön úgy fogalmazott, hogy megbecsüljük, tiszteljük a tanárokat. Akkor engedje meg, hogy tisztelettel arra kérjem önt, kérje meg kép viselőtársait és a kormány tagjait, hogy ne hazudozzanak a tanárokról, ne hazudozzák azt, hogy a tanárok csak azért vannak az utcán, csak azért emelték fel a szavukat, mert fizetésemelést akarnának. Önök ugyanis ezt kommunikálják, számos felszólalójuk arró l beszélt, hogy milyen fajta pedagógusbéremelés történt az elmúlt években. Ezt mindannyian tudjuk, mindannyian tisztában vagyunk vele, de a pedagógusok nem ezért emelték fel a szavukat, nem ezért volt több tízezres tüntetés, nem ezért csatlakozott ehhez tö bb tízezer tanár, vagy ki tudja, mennyi. Nem erről van szó. Hanem arról, hogy látják azokat az általános problémákat, amelyekről már képviselőtársaim is beszéltek a KLIKkel, a pedagógusok túlterheltségével, a tankönyvekkel, a diákok túlterheltségével, a N emzeti alaptantervvel kapcsolatban. Nem igaz tehát az a fajta megnyilvánulás, amit önök mondanak, hogy a tanárok a saját bérük érdekében emelnék fel a szavukat. Tehát ha önök valóban megbecsülik a tanárokat, akkor ne hazudozzanak róluk ilyeneket. S ha már szó volt a tanárok túlterheltségéről, a pedagógusokról és a szülők helyzetéről, akkor úgy gondolom, hogy méltatlanul keveset beszéltünk arról a rétegről, amelyet leginkább érint a mostani köznevelési rendszer, illetve annak problémái, ez pedig a diákok. Na gyon nagy hibának tartom, hogy a diákok jelen pillanatban nem rendelkeznek megfelelő érdekképviselettel annak érdekében, hogy ez a több mint egymilliós, pontosan 1,2 milliós létszámot magába foglaló társadalmi réteg el tudja mondani, ő miként éli meg a köz nevelési rendszer hibáit, annak a rendszernek, amelynek önök a köznevelési törvénnyel lerakták az alapjait. Háromévente a diákparlament lenne egy fórum, egy lehetőség arra, hogy kifejtsék a véleményüket. Legutóbb 2014ben volt egy országos diákparlament, a mely azonban a 42 pontos általuk elfogadott ajánlásuk ellenére nagyon kevés eredményt tudott felmutatni, ugyanis önök ezeket az ajánlási pontokat nagyon kis részben valósították meg vagy egyáltalán foglalkoztak velük. Nagyon fontos lenne, hogy ne ezen az o rszágos parlamentnek a háromévenkénti ülésén legyen az egyetlen lehetőségük a diákoknak elmondani a véleményüket, hanem a kormány tegye lehetővé azt, hogy az országos diákparlament akár évente, de legalább kétévente összeüljön, és e rendszeres ülésezések k özepette legyen egy olyan legitim érdekképviseleti szerve az országos diákparlamentnek, amely lehetővé teszi, hogy ezek között az ülések között is képviseljék a diákok érdekeit, és elmondják véleményüket, akár most annál a tanácsnál, annál a kerekasztalnál , amit önök összehívtak. Jelenleg ez nincs így, ezért ez a réteg nem tudja elmondani a véleményét, nem tudja kifejteni a problémáit, nem tudja elmondani az önök változtatási szándékairól az álláspontját. Létezik a Nemzeti Ifjúsági Taná cs, amelyik egy fontos kezdeményezés, egy fontos intézmény, de ez a tanács a jelen pillanatban még nem alkalmas arra, hogy ezt a hatalmas réteget egy az egyben le tudja fedni és az ő érdekeiket képviselni. Ezért is lenne fontos az országos diákparlament gy akoribb összehívása és annak a lehetőségnek a megteremtése, hogy a diákok ezen ülések között is el tudják mondani a véleményüket. Két fontos problémahalmazról szeretnék még beszélni, az egyik a tananyag mennyisége, a túlterheltség kérdése, a másik pedig a nyelvoktatás kérdése. A tananyag kérdését a jelenlegi helyzet elemzésével kezdeném. Nagyon jól tudjuk, hogy a mindennapos testnevelésóra, valamint a hittan és erkölcstan bevezetésével megnőttek az óraszámok. Azt is tudjuk, hogy 2012ben a Nemzeti alaptante rv és ennek következtében a kerettantervek újraszabályozása kapcsán megnőtt a tananyag. (17.20) Ezek után, a jelenlegi helyzet után térjünk rá a problémákra. Ezek tehát a kiinduló motívumok, ezek indukálták azokat a problémákat, amikkel jelen pillanatban t alálkozhatunk. És hogy ne csak a mi szavaink hangozzanak el, engedjék meg, hogy Czunyiné volt államtitkár szavait idézzem. Ő úgy
