Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - Döntés önálló indítványok tárgysorozatba vételéről - A közoktatás állapotáról szóló politikai vita - IKOTITY ISTVÁN jegyző: - ELNÖK: - BALOG ZOLTÁN, az emberi erőforrások minisztere:
506 valóságos felelős hiánya, hogy 2010ben, amikor átvettük a kormányzást, akkor semmifajta megbízható adat nem létezett a tekintetben, hogy mennyi tanár is van Magyarországon, nem beszélve arról, hogy mennyire lenne valójában szükség, és arról sem, hogy mennyibe kerül Magyarországnak - az önkormány zatokat és az állam finanszírozását is beleszámítva - az iskolarendszer. Ezért talán mondhatom azt - a jelenlévőkkel együtt , az akkori időkre, 2010re egy olyan konszenzus alakult ki, hogy bármi történik 2010 után, az állam fenntartó szerepét mindenképpe n erősíteni kell. Hogy mit jelentett annak idején ezeknek a megbízható adatoknak a hiánya? Ez valóban egy olyan áthúzódó történet, amelyikre 2013ban a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ költségvetését kellett alapítanunk, és azért valóban - sohasem ti tkoltuk ezt - olyan nem létező számok alapján készült el az első, mondjuk így, bázisköltségvetés, amelyik nem felelt meg a valóságos finanszírozási igényeknek. Mi történ ezután? 2011től az új köznevelési törvénnyel elindítottuk azt a reformot, amelynek az egyik legfontosabb eredménye az, hogy ma a magyar családok a tankönyveket 15 milliárd forinttal olcsóbban kapják, mint ahogy eddig kapták (Bangóné Borbély Ildikó: Rájuk is fér!) , és az iskolába járók 60 százaléka vagy ingyen, vagy kedvezményesen kapja a t ankönyveket. Azt ígértük - bízom benne, hogy ezt az időpontot előre lehet hozni , hogy 2020ra egyébként minden általános iskolás ingyen fog hozzájutni a tankönyvekhez. A gyermekétkezés tekintetében el lehet mondani azt, hogy még Magyarországon állami fin anszírozásban sohasem kapott ennyi gyermek térítés nélkül étkezést napi három alkalommal. Hogyha továbbmegyünk azoknak a munkájára, akik nélkül természetesen az iskola élete, a köznevelés nem képzelhető el, akkor az az életpálya, amit bevezettünk, olyan je lentős béremelést hozott a pedagógusoknak, amire az elmúlt huszonöt évben nem volt példa. Én egyetlenegy számot ragadnék itt ki: egy öt éve tanító, egyetemi végzettségű tanárnak középiskolában 135 ezer bruttóról - 2011es adatot mondok - 2015re 227 ezer f orintra növekedett a fizetése. Ez 67 százalék. Van, aki ennél kevesebbet kapott, van, aki többet kapott. (Közbeszólások az MSZP soraiból.) Azt javasolnám képviselőtársaimnak, hogy türelmesen várják meg, míg önök következnek. (Az elnök csenget.) Lett volna lehetőségük arra, hogy ezt a rendszert rendbe tegyék (Bangóné Borbély Ildikó: Most rendben van? - Közbeszólások az MSZP soraiból.) , nem tették; szerintem ezzel a visszafogottsággal vegyünk részt a vitában. Azt is egy fontos eredménynek tartom, hogy egyetle negy intézményt nem zártunk be, ellenkezőleg, újakat nyitottunk, hiszen vállaltuk azt, hogy a legkisebb településen is, ahol igénylik, már nyolc gyermekkel fönn lehet tartani alsó tagozatot, ha erre a szülők és az önkormányzat igényt nyújt be. Emlékszem mé g a 20122013as tárgyalásokra a szakszervezetek képviselőivel, ahol folyamatos volt az a riogatás, hogy ha ez a rendszer megvalósul, akkor több tízezer pedagógust kell elbocsátani. Jelentem, egyetlenegy pedagógust sem kellett elbocsátani. Hogyha ilyen jó a prognózisuk más ügyekben is, akkor lehet, hogy érdemes másokra is hallgatni, nem csak önökre. És akkor még nem beszéltem azokról a fejlesztésekről, amelyek mind az infrastruktúra, mind a humán fejlesztés területén megvalósultak az előző ciklusban. Valób an, már a 2010 előtti kormány elindításával 367 milliárd forintot fordítottunk az iskolák humán és infrastrukturális fejlesztésére. A legelőremutatóbb döntésnek ebben az ügyben, ha már a tanárokról beszéltünk, a Klebelsbergösztöndíjrendszert tartom, amine k az eredménye az, hogy ma a hiányszakok területén jelentősen növekedett a jelentkezők száma. Ma, három évvel az ösztöndíjrendszer bevezetése után a pedagógusképzésben, a tanárképzésben 1237 fő tanul úgy, hogy havi 75 ezer, 50 ezer vagy 25 ezer forint nett ó ösztöndíjat kap csak azért, hogy meglegyen a megélhetése, és ezért vállalja azt, hogy utána a képzési idejének megfelelően magyar iskolában fog tanítani. Tehát nem valamilyen hivatást kereső időszaknak minősül ma már a tanárképzés - ezeknek az embereknek az esetében biztosan nem, 1237 főről van szó , hanem egy valóságos fölkészülés a pedagóguspályára. Ez azt is mutatja, hogy a jövő generáció - sokakkal ellentétben - hisz a magyar oktatás jövőjében.
