Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
493 amikor az átlagbérek között tízszeres differencia van? (Pócs János: Lehet más a demagógia! - Zaj. - Az elnök csenget.) Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat kapcsán önök arról is beszéltek, ha jól emlékszem, Hollik képviselő úr, hogy az alapítványi kihelyezéssel elveszíti a közvagyon jellegét a jegybanktól az alapítvány részére rendelt vagyon. Egyrészt meg tudom erősíteni azt, amit Staudt képviselőtársam elmondott, hogy ha ez így van, ha ez így lenne, akkor az on nyomban egyébként nyomozást is kéne hivatalból indítani az ügyészségnek a jegybank vezetői ellen hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. De a másik, hogy ha önöknek az a meggondolásuk, hogy az alapítványivagyonrendeléssel a jegybank pénze mint közpénz a k özpénz jellegét elveszíti, akkor minek erre törvényt alkotni. Ha önök abból indulnak ki, hogy önmagában az alapítványrendelés polgári jogi aktusával a közpénz elveszíti a közpénz jellegét, feltéve, de meg nem engedve, hogy önöknek ebben igazuk van, akkor m iért kéne egy szektorális törvényben erről külön rendelkezni? Ha önök ezt olvassák ki a polgári törvénykönyvből, akkor teljesen felesleges egy szektorális törvényben erről külön rendelkezni. Vagy akkor mi van más állami önkormányzati szervek alapítványrend elésével? Azt a gonosz kérdést is megkockáztatnám, hogy mit fognak akkor csinálni, maradjunk az aktualitásoknál, ha mondjuk, Salgótarján város önkormányzata alapítványt akar rendelni. Akkor is az lesz a fideszes, KDNPs álláspont, hogy elveszítette a közpé nz jellegét, mondjuk, Salgótarján város önkormányzata, vagy mondjuk, Ózd város önkormányzata által rendelt alapítványi vagyon? Ez lesz a nemzeti együttműködés véleménye? Erről szeretném hallani Bánki képviselőtársamat. Mérjünk egyenlő mércével! Ha önök úgy gondolják, hogy a jegybanki pénz elveszíti a közpénz jellegét az alapítványrendeléssel - nem értek ezzel egyet, de logikus, amit mond , akkor mi a helyzet akkor, ha Salgótarján, Ózd vagy Tapolca önkormányzata rendel alapítványi vagyont? Akkor is azt fogj ák mondani, hogy feltesszük a kezünket, innentől kezdve a városi alapítványhoz semmi köze senkinek, hiszen az magánalapítvány? Még egyszer, arra a kérdésre is legyen szíves válaszolni, hogy ha ez a logikája helytálló Bánki képviselőtársamnak, akkor miért k ell erre külön törvényt alkotni. Tisztelt Országgyűlés! Ez a törvényjavaslat teljesen nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy mindazt a garázdálkodást, amit a jegybank folytatott az elmúlt években, homályban lehessen hagyni. Úgy gondolják, és az összes il yen elfüggönyöző törvénynek ez az igazi jogpolitikai célja, hogy a nyilvánosság ne tudja kontrollálni azt, hogy mi folyik a közvagyonnal. Pont a tegnapi napon volt az, hogy másodjára a Lehet Más a Politika előterjesztett egy antikorrupciós törvénycsomagot, amit második alkalommal önök voltak szívesek még tárgysorozatba se venni. Ez a törvényjavaslat pontosan azt célozza, illetve ez a törvénycsomag, hogy például a közpénzzel, közvagyonnál lefolytatott pályázatoknál már a pályázati határidő elteltét követően legyenek átláthatóak a versengő ajánlatok. Egyebek között ez a törvénycsomag tartalmazza azt is, hogy a közpénz, közvagyon környékéről az offshore lovagokat takarítsuk el, sőt megcélozzuk azt is, hogy a polgári törvénykönyv módosításával legyen lehetetlen offshore céget, offshore leágazásokkal rendelkező cégeket létrehozni Magyarországon. Ehhez képest mit csinál a magát nemzetinek nevező kormány? Szabadon enged egy jegybankelnököt, hogy offshore cégekkel kössön üzletet. Az a vagyontömeg, amit önök el akarna k függönyözni, sokszor offshore elágazásokkal terhelt vállalkozásoknál talál gazdára. Matolcsy György jegybankja offshore cégtől vásárol kastélyokat. Önök milyen alapon gondolják azt, hogy bármilyen nemzeti célt, nemzeti érdeket szolgálnak, amikor szabadjá ra engednek egy nemzetivagyontömeggel egy jegybankot, hogy utána a vételárak offshore paradicsomokban találjanak gazdára? Ez nem zavarja önöket? Nem zavarja önöket az, hogy egyébként Magyarországon a belföldi tőkeképző képesség azért nem indul meg 25 éve, mert a magyar államadósság két és félszerese vándorolt ki offshore paradicsomokba? Ez önöket egyáltalán nem érdekli? Én elhiszem, hogy nem érdekli önöket, hiszen ennek az offshore kiáramlásnak feltehetően a nyertesei a rendszerpártok, a XX. század pártjai voltak, azok, akik a kilencvenes rendszerváltás után Magyarországot kormányozták, ez a politikai elit, ebben önök is részesek.
