Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. március 1. kedd (131. szám) - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
491 átlátható. De a FideszKDNP még erre az üvegzsebre is fekete fátylat borítana, hogy még csak az á rnyak se látszódjanak át, semmilyen pénznek a sorsáról senki ne tudjon, még az országgyűlési képviselők sem, és így gyakorlatilag tökéletesen megteremtik azt a lehetőséget, hogy a közpénzeket teljes mértékben eltüntessék Magyarországon. Köszönöm szépen a f igyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló az LMP képviselőcsoportjából Schiffer András frakcióvezető úr. Parancsoljon, frakcióvezető úr! DR. SCHIFFER ANDRÁS ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt O rszággyűlés! Én kezdeném azzal, hogy tegnap a miniszterelnök úr azt mondta, hogy amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten. Az a helyzet, hogy önök beterjesztettek - egyébként az elmúlt másfél évben nem először - egy bírói szervezeti törvénymódosítást. En nek az elfogadásához kétharmadra van szükség. Én azt tudom önöknek mondani, hogy amíg itt önálló képviselői indítványokkal operálva, úgy, hogy természetesen az államtitkárnak nincs véleménye az egészről (Tállai András: De!) , azzal szórakoznak, hogy folyama tban lévő ügyeket akasztanak meg ilyen anyagi jogi törvényekkel, amíg azzal szórakoznak, hogy arra alkotnak törvényt, hogy jogerős ítéleteknek az érvényesülését megakadályozzák, semmilyen, bíróságokat, igazságszolgáltatást érintő kétharmados törvényhez nem adjuk a beleegyezésünket. Amilyen az adjonisten, olyan a fogadjisten! Nincs értelme a történetnek. Ha ennyit érnek a bírósági eljárások, ha ennyit érnek a jogerős ítéletek, akkor miről beszélnek? Az ma az igazságszolgáltatásnak a legnagyobb problémája, ho gy lehete kihelyezett törvénykezési helyeket tartani, akkor, amikor a magyar Országgyűlésben arra lehet törvényt alkotni, hogy jogerős ítéleteknek az érvényesülését megakadályozzák? Szórakozzanak mással! Tehát előre elmondom, mé g a holnapi vitát megelőzően: teljesen mindegy, hogy milyen bírói szervezeti törvénymódosítást hoznak ide, teljesen mindegy, hogy az igazságügyi miniszter vagy pedig valamelyik fideszes, KDNPs képviselő az előterjesztő, amíg azzal szórakoznak, hogy folyam atban lévő ügyeket akasztanak meg puszta pénzszerzési szándékból, azért, hogy eltitkoljanak valamit, semmilyen, bíróságokat, igazságszolgáltatást érintő kétharmados törvényhez az LMP nem adja a beleegyezését. (Dr. Bárándy Gergely: Na és mi sem!) Menjünk to vább! Az elmúlt hetekben az LMP beterjesztett - egyébként nem véletlenül - egy törvényjavaslatot arra, hogy a banktitok ne érvényesüljön akkor, amikor az állam által külön törvényben létrehozott pénzintézetekről van szó. Mi pont ellentétes irányba mennénk, és én azt remélem, hogy 2018 után ellentétes irányba megy Magyarország is: nemhogy kivonnánk a jegybankot és a jegybank által létrehozott cégeket, alapítványokat a nyilvánosság ellenőrzése alól, mi azt tettük le az Országgyűlés asztalára, hogy amikor az á llam, az Országgyűlés törvényben hoz létre pénzintézeteket - ilyen az MFB, ilyen az Eximbank és ilyen az MNB , ezekre a speciális hitelintézetekre ne vonatkozzon a banktitok. Akkor, amikor önök Andy Vajnát stafírungozzák ki az Eximbankon keresztül, ne leh essen banktitok mögé bújni. Tehát mi - szemben azzal, amit a Fidesz akar: a közvagyonnak az ellopását lefüggönyözni - azt mondjuk, hogy még a banktitok se érvényesüljön akkor, amikor ilyen speciális pénzintézetekről van szó. Tisztelt Országgyűlés! Tényleg komolyan gondolja Hollik István, hogy itt a pénzügyi stabilitás megteremtéséről beszél? Legfeljebb a fideszes franchiserendszer (Derültség az MSZP soraiban.) stabilitásáról lehet beszélni. Minek a stabilitásáról beszél, mégis? Idehozza, van képe idehozni a brókerbotrányt, amikor kiegészítve azt, amit itt Volner és Staudt képviselőtársaim mondtak, nem csak a devizahitelesek kártalanítására lenne jó ez az összeg, amit most el akarnak titkolni! Nem csak a devizahitelesek kártalanítására kell gondolni akkor, a mikor laza 200 milliárd forintok eltüntetésére törvényjavaslatot nyújtanak be. 2014 novemberében a jegybank mint felügyeleti szerv engedélyezte az akkor már bedőlni látszó egyik Quaestorcégnek a kötvénykibocsátását.
