Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 8. szerda (161. szám) - Napirend utáni felszólalók: - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
4428 anyagfelhasználás nyolcszorosára nőtt. A legjobban az építőanyagok iránti kereslet nőtt: 34szeresre a század elejétől. Ércből 27szer, biomas szából 3,6szer termeltek ki többet. A század végére 4szer több marhát és juhot, 11szer több kecskét, 9,5szer több sertést, 15ször több baromfit tenyésztettek és fogyasztottak, mint a század elején. A számok alapján azt mondhatjuk, hogy a népesség növe kedésének üteméhez képest kétszer gyorsabban nőtt a fogyasztás, ami az igények állandó bővülésére utal. A növekvő fogyasztás következménye, hogy egyre több természetes ökoszisztémát használunk fel. Pusztul az élővilág sokfélesége, évente egy valamivel nagy obb, mint Svájc nagyságú területtel csökken az erdők kiterjedése. Becslések szerint jelenleg óránként hal ki egy növény- vagy állatfaj, a többségük még az előtt, hogy megismertük volna magát a fajt. Tisztelt Országgyűlés! Már rég tudjuk, hogy nem lehetne t öbbet elvenni környezetünk erőforrásaiból, mint amennyi megújul. Mégis 1,6 bolygót használunk fel, pedig csak egy van. Vagyis gyermekeink, unokáink, sőt a magunk jövőjét éljük fel, egyre növekvő ütemben. Ideje lenne tehát fékezni és megállni, de erre semmi lyen szándék nincs. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kepli Lajos képviselő úr, a Jobbik képviselője: „Mi történik a magyar víziközműszolgáltatóknál?” cí mmel. Parancsoljon! KEPLI LAJOS ( Jobbik ): Köszönöm szépen, elnök úr, és köszönöm szépen Schmuck Erzsébet képviselőtársamnak a környezetvédelem világnapja alkalmából elhangzott, nagyon fontos napirend utáni felszólalását. Figyelmébe ajánlom, hogy én azzal i s védem a környezetemet, hogy a napirend utáni és egyéb felszólalásaim szövegét nem nyomtatom ki, hanem a számítógép képernyőjét veszem igénybe a felszólalásokhoz segítségül, és így fogok tenni most is. Néhány hónappal ezelőtt szóbeli kérdés formájában a k ormánynál tudakozódtam, hogy mi történik a hazai víziközműszolgáltatóknál. Még az ősszel reppent fel a hír, hogy a víziközműágazatban az állami tulajdonú cégeknél 10 százalékos bértömegcsökkenést és létszámleépítést fognak végrehajtani, amelyet akkor a kormány oldaláról még cáfoltak. Azonban azóta a tények ezt megcáfolták, és a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. esetén tucatszám küldték el a dolgozókat. Fónagy János államtitkár úr februárban szervezeti átalakításról beszélt, melynek eredménye, hogy néhán y hónap leforgása alatt 150 fővel csökkent a DRV foglalkoztatottainak a létszáma. Az ott dolgozók a médiához fordulva rámutattak arra is, hogy rendszerint balul sült el az átszervezés, a felmondások után gyorsan vissza kellett duzzasztani a létszámot, mert veszélybe került a biztonságos működés. Információnk szerint Somogy megyében már több alkalommal is megtörtént, hogy ugyanazokba a munkakörökbe vettek fel új dolgozókat, amelyekből néhány héttel korábban több embert elküldtek. (13.30) Számos ü zemvezetőségen létszámhiány alakult ki, amely nagymértékű átgondolatlanságokra utal. Többen vannak, akik maguk kérték, hogy mondjanak fel nekik, mint azok, akiknek a DRV kezdeményezte a felmondását, hiszen több, nevét nem vállaló dolgozó is azt állítja, új szerződést akartak velük aláíratni, ami kevesebb fizetéssel vagy áthelyezéssel járt volna, és ők ezt nem vállalták nyilvánvalóan. Nagy kérdés, hogy mi lesz a jövőben a szolgáltatással. A DRV szolgáltatási területén élők hosszú évek óta panaszkodnak, megje gyzem, jogosan. Ezt én magam is tapasztaltam, hogy ahol az ország egyik legdrágább vízdíját fizetik, egyre gyakoriabbak a műszaki meghibásodások, csőtörések több településen is. Van olyan utca, ahol évente többször jelennek meg a munkagépek és alakul ki ví zhiány. Tehát a karbantartás rovására megy a működés kritikus volta.
