Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. február 15. hétfő (127. szám) - Dr. Lukács László György (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Fél lábbal a sírban. Biztonságos-e a betegellátás?” címmel - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
45 mint fél évszázaddal ezelőtti rosszízű államosítás útján, nem rendeletileg, hanem tárgyalások útján, fenntartócsere révén jönnének létre. Állami iskolának lenni szabad, de nem kötel ező.” Ezt fogadták volna meg! (Taps az MSZP soraiból.) Ha ezt csinálják, ha nem kötelezően veszik el az iskolákat, akkor egészen más a színvonal. Ezért kérem, hogy ne csak a 2009es javaslatomat fogadják meg, hanem most kiegészítem azt. Azt javaslom, hogy szüntessék meg a KLIKet. Azt javaslom, hogy tegyék lehetővé, hogy Debrecen, Pápa, Szeged, Győr vagy éppen a Hegyvidék, Pesterzsébet vagy Kispest ismét iskolafenntartó legyen. Azt javaslom, hogy adják vissza az igazgatók jogait. Amíg nem ez a válasz, addig nem fogadom el. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Alelnök úr nem fogadta el az államtitkári választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadjae azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot, az Országgyű lés az államtitkári választ 106 igen szavazattal, 48 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta. Dr. Lukács László György (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - „Fél lábbal a sírban. Biz tonságose a betegellátás?” címmel Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! Lukács László György képviselő úr, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be az emberi erőforrások miniszteréhez: „Fél lábbal a sírban. Biztonságose a betegellátás ?” címmel. Lukács László György képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon! DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY ( Jobbik ): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A betegek sajnos már kezdenek hozzá szokni azokhoz az esetekhez, amikor a 24 órás vérnyomást mérő készülékbe saját maguknak kell elemet venniük, vagy amikor nyomtatópapírt kell vinniük zárójelentésük kinyomtatásához. Ezek az esetek, mint egyébként csepp a tengerben, jól mutatják, hogy az egé szségügy milyen fontos és komoly problémákkal is küzd ezen felül. Ha továbbra is a betegek oldaláról kívánjuk vizsgálni az egészségügyet, nagyon fontos, hogy foglalkozzunk magának a betegbiztonságnak a kérdésével. Most talán már nemcsak a műhibában szenved ők, illetve a műhibát elszenvedettek tartják azt, hanem a szakemberek is állítják, hogy az emberek nem igazán vannak biztonságban egészségügyi intézményeinkben. Sajnálatos tény, illetve eredménye egy felmérésnek, amelyben arra voltak kíváncsiak, hogy az or vosok mennyire érezték biztonságban saját betegeiket az ellátás során. Nos, ebben a felmérésben az orvosok 78 százaléka úgy gondolta, hogy egyáltalán nem vagy csak alig van biztonságban a beteg az ellátás során. Lesújtó az adat, tehát alig 20 százalék az, aki úgy gondolta, hogy a betegek biztonságban vannak. De ezen is továbbmehetünk, és mondhatjuk azt, hogy az egészségügyi intézmények közel kétharmada már képtelen megfelelni azoknak a minimumkövetelményeknek, amelyeket a biztonságos betegellátás érdekében maga a kormány határozott meg, és amit szeretnénk azért betartatni velük, hogy ahová járnak gyógyulni, ott biztonságban legyenek a betegek. (16.00) Sőt, ott tartunk, hogy egy volt tiszti főorvos 2012ben kimondhatja, hogy csak azért nem járnak ellenőrizni az egészségügyi intézményekbe és azért nem tartják be a jogszabályban előírt ellenőrzési kötelezettségüket, mert már képtelenek az egészségügyi intézmények azoknak megfelelni.