Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 8. szerda (161. szám) - Az ülésnap megnyitása - Tájékoztató az Állami Számvevőszék 2015. évi szakmai tevékenységéről és beszámoló az intézmény működéséről az Országgyűlés részére című beszámoló, valamint az ennek elfogadásáról szóló határozati javaslat együttes általános vitája - ELNÖK: - DR. MENGYI ROLAND (Fidesz): - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
4397 v agyongazdálkodásban elképzelhető, hogy a vizsgált időszakhoz képest történt valamilyen javulás. Persze különösen fontos itt is majd azt áttekinteni, hogy az európai uniós projektek és fejlesztések által megvalósult új mentőállomások vagy új vagyonelemekkel való gazdálkodás tényleg szabályszerűen történike. Talán nemcsak egy utóellenőrzés, hanem pontosan a helyzet megváltozása miatt egy ismételt ellenőrzésről is szó lehetne. Persze ezt csak azért jegyzem meg óvatosan, mert azt pontosan tudjuk, hogy bárhol i s történjen egyébként jó szándékúan állami számvevőszéki ellenőrzés, azért a vizsgált szerv nem örül neki, hiszen ez neki egy számottevő fennakadást okoz a mindennapi működésében, és éppen csak elég emberrel rendelkezik ahhoz, hogy a napi teendőit ellássa, és tudjuk, hogy egy ÁSZvizsgálat mindig fokozott terhet jelent a szerv részére. Tehát a szabályszerű gazdálkodást így lehet végül is kierőszakolni vagy így lehet foganatosítani. Ami a Magyar Orvosi Kamarát illeti, a Magyar Orvosi Kamarának egy sajátos kö zjogi helyzete van, hiszen egy olyan köztestületről beszélünk, amelyet nyilvánvalóan csak abban az esetben tud vizsgálni és abban az esetben is vizsgálta az Állami Számvevőszék, amennyiben államháztartási támogatásban részesül. Volt időszak 2010 és 2012 kö zött, amikor államháztartási támogatásban részesült a MOK, éppen ezért célszerű és indokolt volt megvizsgálni a gazdálkodását. Itt egy nyilvánosság előtti vitának is szemtanúi lehettünk, hiszen az Állami Számvevőszék megállapításaira a Magyar Orvosi Kamara mind akár az elnökséget, mind az országos hivatalát, mind a területi szervezeteket illetett kritikákkal, illetve véleményekkel kapcsolatosan ő is megfogalmazta a saját kritikáit, és a rá jellemző harcos modorban védte egyébként a Magyar Orvosi Kamara műkö dését. De azt összességében megállapíthatjuk, hogy valóban voltak hiányosságok mind területi szervezetekre, mind az országos hivatal nyilvántartási rendszerére, szervezeti és működési szabályzatára, ügyrendi szabályzatokra vonatkozóan. Úgy gondolom, hogy a mai közigazgatási működésben, függetlenül attól, hogy egyébként egy sajátos önkormányzatisággal rendelkező szervezetről van szó, mégis fontos, hogy egy átlátható és a mindennapi működést segítő, jól kezelhető szervezeti és működési szabályzattal ettől füg getlenül rendelkezzen, hiszen ez az alfája és ómegája a saját működésüknek, így hát ez a kritika jogosnak tűnik. Azt mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a területi szervezeteknél valóban nagy elmaradás volt, hiszen egyharmada semmilyen érvényes szerveze ti és működési szabályzattal nem rendelkezett. Én úgy gondolom, hogy az utóellenőrzés különösen indokolt ebben az esetben, hiszen az Orvosi Kamarának a fontos érdekképviseleti, köztestületi szerepét erősítheti, ha az Állami Számvevőszék által megfogalmazot t kritikákat megfogadva, azokat kiküszöbölve cselekedtek, hiszen ez azt mutatja, hogy a Magyar Orvosi Kamara egyrészt elfogadta a kritikákat, másrészt a saját szerzetének a javítása érdekében fellépett, s ezáltal egy nagyobb, ha úgy tetszik, nemcsak közbiz almat, hanem a tagság felé is egy nagyobb bizalmat jelenthet, ami egyébként minden ilyen önkormányzati vagy köztestületi működésnél óriási probléma, hiszen a kamarai legitimáció egy állandó probléma nemcsak az orvosoknál, hanem beszélhetnénk akár az Ügyvéd ei Kamaráról vagy bármilyen más olyan kamaráról, ahol a tagság sokszor nem érzi saját magáénak azt a kamarát, amely az érdekeit érdekképviseleti szervezetként hivatott képviselni. A másik nagyon fontos kérdéskör - és ez már átvezet valamilyen szinten majd erre az évre, 2016ra, és távol álljon tőlem, hogy egyébként a munkáját alaposan és a szakmai irányelveknek megfelelően végző Állami Számvevőszéknek én tanácsokat adjak , hogy mindenképpen arra kell koncentrálni az egészségügyi intézményekkel kapcsolatosa n, hogy érdemes vizsgálni és erősíteni azt a szemléletet, hogy a lehető legnagyobb átláthatóság legyen az egészségügyi intézmények gazdálkodásával kapcsolatosan. Álláspontom szerint azért van szükség az átláthatósá gra, mert a jelenlegi egészségügyi intézményi struktúra egy folyamatos, permanens átalakuláson esett át, ami egyébként egy tulajdonosi, egy fenntartói átalakulás volt, amelyben nagyon sok erőt arra pazarolt el a rendszer,
