Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 7. kedd (160. szám) - Napirend utáni felszólaló: - ELNÖK: - KEPLI LAJOS (Jobbik):
4367 A Miskolc melletti répáshutai szlovákok még cudarabbul jártak. Nem a határ túloldalára kerültek, hanem 800 kilométernyire onnan (Az elnök csenget.) , az elűzött németek után kiürült Szudétavidékre. S mi maradt az áttelepültek után itthon, Magyarországon? Szétszakadt szlovák családok, megbomlott faluközösségek és egy megroppant nemzetiség, amely sohasem heverte ki ezt az önkéntes áttelepülést. Dakujem za pozornost! Köszönöm a figyelmet! (Taps.) ELNÖK : Köszönöm szépen. Napirend utáni felszólalásra jelentkez ett, tisztelt Országgyűlés, Kepli Lajos képviselő úr, Jobbik: „Szezonkezdet - Helyzetkép a magyar tenger partjáról” címmel. Parancsoljon! KEPLI LAJOS ( Jobbik ): Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársam, társaim! - ha még lehet többes számban bes zélni. Sajnos elmondható, itt a parlament falai között nagyon kevesen vagyunk olyan képviselők, akik egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, a Balaton sorsáért aggódnának vagy azért szót emelnének itt a ház falai között. Én ezek közé a képviselők közé tartozom, és azt hiszem, elmondhatom, és már egy korábbi napirend során is elmondtam, hogy a Balaton érdekében legtöbbet felszólaló képviselőnek tartom magam. Kormánypárti képviselőtársaim gyakran hangoztatják az eredményeiket, de sajnos ezek csak szavak, és a való ság a legtöbb esetben nem találkozik ezekkel a szavakkal. A képviselői felszólalásokból az olvasható ki sokszor, hogy minden rendben van, és fejlődik a turizmus, töretlen lendülettel megyünk előre, és fejlődik a balatoni régió - sajnos a tettek nem ezt biz onyítják, és a valóság egy kicsit más, vagy leginkább nagyon más. 2014 után a 2015. évben is az utolsó helyre került a Balaton a magyar turisztikai régiók közül a vendégéjszakaszámnövekedés tekintetében, sajnos ez már tendenciózusnak látszik, és mégis úgy próbálják a tények ellenére ezt előadni, mint hogyha nagy növekedés vagy valami hatalmas teljesítmény volna. A régió fejlesztését már a parlamentbe kerülésünk óta sürgetjük mi, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a térség egységes kezelését - minderre sajn os nem történt semmiféle előrelépés vagy kezdeményezés a kormány részéről. Most bejelentették a 320 milliárd forintos fejlesztési csomagot az uniós 20142020as fejlesztési ciklusra, azonban hamar kiderült, hogy hiú ábránd volt, hogy ebből majd turizmusfej lesztési vagy munkahelyteremtő beruházások valósulnának meg, hiszen 100 milliárd forint vasútfejlesztés címén máris Mészáros Lőrinc érdekeltségéhez került, és már pedzegetik, hogy a déli parti vasútfejlesztést csak az északi partival csomagban, egységben l ehet megvalósítani, tehát még nagyobb források fognak valószínűleg ugyanezen érdekeltség zsebébe kerülni. Így hát a 300 milliárd forint egy jó része már el is ment, úgy, hogy semmiféle turizmusfejlesztő vagy munkahelyteremtő beruházás nem jött létre. A kor mány tehát ismét elpazarol egy óriási lehetőséget. Különböző tervek és elképzelések jelennek meg, aztán nemhogy javulna, hanem még tovább romlik a balatoni régiónak a lehetősége. A 2017es költségvetési tervezet azt mutatja, hogy már az önkormányzatok támo gatása is csökken az idegenforgalmiadóbevételek után. Eddig volt másfél forint minden egyes forint után, ezt a támogatást csökkenti le a kormány, erről tegnap Fónagy államtitkár úrral már vitáztam. Aztán ugyancsak tegnapi hír, hogy a MÁV drasztikusan csökk enti a szezonban a balatoni vasúti járatait, negyedével, illetve felével csökkenti le a Budapestről Tapolcára és a Balaton északi partjára induló vonatjáratok számát. Így hogyan képzelik a turizmus fellendítését, hogyha lecsökken a vasúti járatok száma, ho gyha a kispénzű, autóval nem rendelkező családok le sem jutnak a Balaton partjára, vagy legalábbis sokkal bonyolultabb a lejutás nekik? Aztán - ez pedig már mai hír, egy újabb késdöfés, és nagyon jó példája annak, hogy hogyan tud a kormány az egyik kezével adni, a másikkal elvenni - a szemfényvesztés tipikus példája az, hogy bejelentették, hogy az éttermi áfát először 18, majd 2018tól pedig 5 százalékra fogják lecsökkenteni, közben pedig fellelhető az adótörvények között egy olyan javaslat, amely idegenfor galomfejlesztési,
