Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 7. kedd (160. szám) - Egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás - Egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló... - ELNÖK:
4269 fogadta el legutóbb miniszterelnök úr javaslatát az Európai Tanács, és beépítette azt remélhetőleg a következő, június végi Európai Tanács határozatába. Tehát érdemes volt küzdeni, érdemes volt harcolni. (15.10) Szeretném han gsúlyozni képviselőtársaimnak azt is, hogy jelenleg az uniós döntéshozatal korai szakaszában vagyunk, tehát még semmi sincs veszve, és ebben a periódusban a nemzeti parlamenteknek nemcsak lehetőségük, hanem egyenesen kötelességük is, hogy felhívják a figye lmet, az Európai Bizottság figyelmét azokra a szempontokra, amelyek alapján a rendelettervezetet nem tartják úgymond kompatibilisnek a szubszidiaritás elvével. Még egyszer szeretném hangsúlyozni, ahogy már többször elhangzott, hogy a jog eszközével lövünk vissza az Európai Bizottságra, a szubszidiaritási eljárás elindításával, amivel a nemzeti parlamentek szükség esetén meg tudják akadályozni, hogy az uniós intézmények a rájuk ruházott hatáskörüket túllépjék. Engedjék meg, hogy még rö viden utaljak a Törvényalkotási bizottság tegnapi, közel háromórás vitájában elhangzottakra. A szubszidiaritásvizsgálatra csak olyan esetben kerülhet sor, amikor az adott uniós jogszabálytervezet nem kizárólagos uniós hatáskörbe tartozó kérdést szabályoz, vagyis a lisszaboni szerződés 2. számú jegyzőkönyve alapján csak megosztott hatáskörbe tartozó jogalkotási kezdeményezések tartoznak ezen eljárás alá. Úgy hiszem, tisztelt képviselőtársaim, hogy a mi esetünkben a Magyar Országgyűlés fellépése fontos és szü kséges, hiszen a rendelettervezet VII. fejezete - ahogy itt is elhangzott - egyrészt az elosztási mechanizmus, a kötelező kvóta, a pénzügyi szolidaritás, azaz a pénzbírság, továbbá a választott jogalapban foglalt felhatalmazáson való túlterjeszkedés miatt ismételten el kell mondanunk, hogy a jog eszközét használjuk arra, amit az Európai Bizottság a lopakodó jogalkotással, megkerülvén a tagállamok államfőit, csak miniszteri szinten akarja a jogalkotást elintézni. Tisztelt Képviselőtársaim! A mai vitánk is me gmutatta, hogy a holland EUelnökség alatti egyik legjelentősebb európai bizottsági kezdeményezésről van szó, amely mind a magyar, mind az európai polgárokat élénken foglalkoztatja. Nem tehetjük meg, tisztelt képviselőtársaim, hogy a magyar polgárok bizton ságát és jövőjét alapvetően befolyásoló kérdésekben ne alakítsunk ki határozott álláspontot. Bízom abban, hogy számos tagállami parlament követi majd eljárásunkat. Tisztelt Képviselőtársaim! Végül engedjék meg, hogy megköszönjem az Európai ügyek bizottsága munkatársainak, Juhász Lászlónak, Tamás Csabának és Dóczy Zsuzsának e kiváló jelentés elkészítését. Remek munkát végeztek. Ahogy elnézem az Európai Bizottság jogalkotási menetét, azt látom, hogy a közeljövőben egyre többször fognak ilyen jelentéseket kész íteni. Tehát ez a feladatunk. Végül még egyszer megköszönöm képviselőtársaimnak, hogy a vitában részt vettek. Most már úgy látom, hogy az egész eljárási mechanizmust értik, hogy miről van szó. És ezzel a jogi lehetőséggel, amivel nemcsak a magyar parlament , hanem reménységünk szerint ugyanúgy, mint korábban, a sárga lapos eljárásnál, legalább a tagállamok parlamentjeinek egyharmada élni fog, hogy felhívja az Európai Bizottság jogalkotási ámokfutására a figyelmet. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormán ypárti padsorokban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom önöket, hogy a határozathozatalra a hétfői ülésnapunkon kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Most előterjesztések tárgysorozatbavételi kérelmének tárgyalása követke zik.
