Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 7. kedd (160. szám) - Egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás - Egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló... - ELNÖK: - FIRTL MÁTYÁS, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
4260 bevándorláspolitikát, amely a magyar e mberek védelmét tartja a legfontosabbnak, értékeink, eredményeink, jövőnk védelmét, biztonságát. Ugyanakkor az eddigi tapasztalatok, az uniós megoldáskeresések kudarca és működésképtelensége jelzi számunkra, hogy a probléma világméretű megoldására csak azo k az országok képesek hiteles, hatékony működő választ adni, akik ismerik, tisztelik a hagyományos európai értékeket, és azok, akik közös értékrend alapján és akarattal össze tudnak fogni érdekük képviseletében. A hosszú és összetett cím gyakorlatilag a du blini rendelet módosítása, illetve egyfajta kodifikációs technika révén gyakorlatilag egy új rendelet megalkotása lenne. Ezzel kapcsolatban az Európai ügyek bizottsága az átdolgozott rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemény feltételeinek fennál lásáról szóló jelentését megtette, továbbá megállapította azt, hogy a szubszidiaritás elvének vizsgálata jogilag lehetséges. Így az Európai ügyek bizottsága két ülésén is részletesen és érdemben tárgyalta a kérdést, alakította ki álláspontját, illetve foga lmazta meg a jelentését és fogadta el azt határozattal. A jelentés tartalmazza a szubszidiaritásvizsgálat jogszabályi hátterét, annak tárgyát, az Európai Bizottság javaslatát. Ez utóbbi jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés, amelynek alapjá n az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából, beleértve a menedékjog vagy a kiegészítő védelem iránti kérelem elbírálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó kritériumok, eljárások szabályait. A migránsválságra adott EPválaszok eddigi hatékonyságára jellemző, hogy az említett tanácsi határozatok végrehajtása gyakorlatilag eredménytelennek tekinthető. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmo ndottak alapján is, de a tapasztalataink szerint is ismételten meggyőződhettünk arról, hogy Magyarország migránsválságra adott válasza és javasolt megoldásai voltak kezdetektől fogva működésképesek és megfelelőek. A jelenlegi jelentésben foglaltakat ismerv e, véleményünk szerint alapvetően rossz a kiindulási pontja az Európai Parlamentnek, amikor a megoldást abban látja, hogy az Európai Unióra háruló migrációs tehernek szerintük igazságosabb, hatékonyabb vagy bármilyen egyéb szempontú elosztására vagy tovább osztására tesznek kísérletet a rendeletmódosítással. Megfelelő és működőképes megoldást Orbán Viktor miniszterelnök tízpontos Schengen 2.0 akcióterve kínál. Elsődleges és meghatározó a megoldás kezelésében, külkapcsolati dimenzióban kellene hogy legyen, az az a migrációt kiváltó okokat kellene kezelni, megszüntetni, minimalizálni. Az Európai Unió külső határait kellene biztosítani, és a menekültügyi szabályok bármilyen módosításának csak ezután kellene következnie. Másrészről a hatályos dublini rendszer szer inti kötelezettségek kapcsán az is része a magyar álláspontnak, hogy a hatályos jogszabályok betartását kellene elsősorban minden érintett tagállamtól elvárni, és a jog eszközeivel kikényszeríteni, mert ha az eddigi jogszabályokat sem tartották be, akkor a z sem hoz megoldást, hogy új szabályokat alkotunk. Jelenleg még a migránsok és a menedékkérők regisztrációjának sem tesznek eleget. További, az EPs tanácsi rendelettervezet létjogosultságával kapcsolatban általánosságban megfontolandó kérdésként még felme rül, hogy a bizottsági javaslat nem terjeszkedike túl a dublini rendszer jogalapján, tekintettel arra, hogy az a szerződéses rendelkezés, amit a Bizottság felhívott, kifejezetten a menekültkérelem elbírálásáért való felelősség meghatározására szolgál, ami valóban a dublini rendszer alapja, ugyanakkor az automatikus és mind mennyiségileg, mind időben korlátlan elosztási mechanizmus beépítését is tartalmazza. Az általános aggályokon túl néhány kidolgozatlan és szerintünk működésképtelen, abszurdnak tűnő elké pzelés is szerepel a javaslatban. Például az automatizált folyamatos monitorozó rendszer, ami naprakész nyilvántartás lenne arról, hogy egy adott időpontban az Unióban hol és hány menedékkérelmet nyújtottak be, előre meghatározott referenciaértékek lennéne k, hogy egy tagállamnak egy adott tárgyévben hány menedékkérelmet kell elbírálnia vagy befogadnia. Amennyiben ezt a referenciaértéket 150 százalékban elérné a tagállam, akkor a rendszer
