Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 7. kedd (160. szám) - Egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott összegző módosító javaslatról történő döntés és a zárószavazás - Egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló... - DR. VAS IMRE, a Törvényalkotási bizottság előadója: - ELNÖK: - DR. MÁTRAI MÁRTA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
4255 tömegei az emberi jogok tág és téves értelmezésével igényelnek gondoskodást, megélhetést, ellátást, munkalehetőséget és mindenféle támoga tást. Feltehetjük a kérdést, milyen állam vagy államközösség az, amelynek belső rendjét az idegenek átalakítják. Milyen állam és milyen államközösség az, amely védtelen, ezért megalkuvó, és ezt azzal leplezi el, hogy védekezés nélkül minden követelést kisz olgál. (14.00) Ehhez járul még az is, hogy inkább szét akarja osztani az európai népekre zúduló terheket, semmint ellenálljon a követeléseknek. Sőt, az Unió tervezett rendeletében a szubszidiaritás elvét megsérti, a kényszerszétosztási mechanizmust nem vál lalókkal szemben, az arányosság alapkövetelményét is figyelmen kívül hagyva tehát a pénzügyi szolidaritás mértékén felül pénzbírságot szabna ki. Az egészséges életösztönünk védelme érdekében rögzítenünk kell, hogy a népek szabad vándorlásának kora Európába n lejárt. A dán, svéd vagy éppen a portugál, spanyol nép is úgy maradhat meg, ha nyelvüket, szokásaikat meg tudják őrizni, a nekik kedves helyeiket utódaiknak a megörökölt állapotban. Hasonló okokból kiindulva a jelenkori népvándorlás kezdetén mi is azt ké rdezzük, vajon a hozzánk betelepülők és leszármazóik énekelneke majd magyar népdalokat, jelente valamit nekik az egri várvédők hősiessége, Arany János nyelve vagy pedig a magyar puszta. Vannak más lelki okai is az óvatosságnak. Nekünk Magyarország szent hely. Amikor az idegenek közelednek a szent helyeink felé, azt kérdezzük, vajon a betelepülni szándékozók tiszteletben tartjáke majd ezeket, őrzike történelmi emlékeinket, műemlékeinket, templomainkat, szokásainkat, vagy más szokások szerint akarnake él ni. Sokan azt mondják, hogy ez önző beszéd, de ez nem más, mint a nemzetért való aggodalom, annak a szakadatlan küzdelemnek a tapasztalata, amelyet őseink folytattak a magyar nép fennmaradásáért. Vannak, akiknek ez nem fontos, mert nekik már ott a hazájuk, ahol a kifizetőhelyük, és így ebből a megközelítésből minősítenek bennünket is. Mi, keresztény konzervatívok megkerülhetetlennek érezzük a felelősséget a magyar nemzet fennmaradásáért, amely abból ered, hogy tiszteljük a múlt nemzetmegtartó igyekezetét, é s felelősségünk van a magyar nemzet közösségként való megőrzésében. Ezt a felelősséget az Alaptörvénybe foglalva a Nemzeti hitvallásban is rögzítettük. A gazdasági visszaesés, a klímaváltozás, a népesedési krízis, az önvédelmi képesség hiánya és az é rtelmetlen demokráciaexport okozta háború együttesen egy újkori népvándorlási hullámot indítanak el Európa felé. Ehhez járult még, hogy a nyilvánvaló jólét és bőség, valamint a fogyasztás világméretű reklámja, amely természetesen mindenkit elért és mindenk i számára megfigyelhető volt, felkeltette a nyomorúságban élő népek figyelmét, így ma már olyan területekről is özönlenek Európa felé, ahol nincsenek háborús konfliktusok. Jönnek tömegesen Pakisztánból, Bangladesből vagy Afrika egyébként békés országaiból. Ők is részt kérnek a jólétből, még ha számukra ismeretlen is az európai kultúra, szokásrend, életmód és együttélés rendje. Indulnak tömegesen a befogadó európai jobb élet, megélhetés felé. Számukra a korlátok nélküli kötelezően szétosztandó betelepítési k vóta, uniós nyelven állandó elosztási kulcs csak biztatást jelent. Az még nyitott kérdés, hogy hol lesz a befogadás határa az Ázsia és Afrika túlnépesedett területeiről elvándorlók Európán belüli letelepítésében. Úgy tűnik, hogy ma már Európa számos ország ában nyomasztó a bevándorlók tömege, különösen, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy nagy részük nem is akar azonosulni az ott lakók munkafelfogásával, szokásrendjével, kultúrájával és a kivívott szabadságeszményekkel, mint például a nők egyenjogúsága. A jogál lami eszmék által megszervezett Európa szembesül az inkább nyers fizikai erőt ismerő társadalomszervezéssel. Európa behódolt ennek a ma már elfeledett, ismeretlen erőnek, és eddig megalkuvónak bizonyult. Párizsban, Brüsszelben, Berlinben vannak olyan kerül etek, ahol az állam lényegében elvesztette a közigazgatási felügyeletet egyes városrészek felett, mert ott már más szokású népek igazgatják életüket a maguk értékrendje szerint. Úgy tűnik, hogy a betelepülők az európai keresztény kultúrának csak az eredmén yét akarják birtokba venni: az együttműködés és a
