Országgyűlési Napló - 2016. évi tavaszi ülésszak
2016. június 7. kedd (160. szám) - Egyes törvényeknek a szövetkezeti hitelintézetek integrációjával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat összevont vitája - ELNÖK: - DR. SZAKÁCS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
4242 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitká r Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Más van ám ennek a hátterében, nem az, amire önök gondolnak, nem a korábbi takarékszövetkezeti botrányok - egész egyszerűen arról van szó, hogy Lázár János és Spéder Zoltán újabb meccset vesztett. Ez egy kormányzati kö télhúzás. Látszik, hogy hiába szól arról a kormányzati statútum, hogy ennek a területnek a szabályozása a Miniszterelnökséghez tartozik, ha nem akarják, hogy Lázár János és Spéder Zoltán helyzetbe kerüljön, akkor kicsavarják a kezéből, és a Nemzetgazdasági Minisztérium terjeszti elő azt, amit valaki megírt, mert én biztos vagyok benne, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumban annyi hibát nem követnek el, mint amennyi akár csak egy írott szövegben olvasható volt ebben. Mondjuk, az „együtt” az nem két gy, és mo ndhatnék még több ilyen helyesírási hibát, amitől hemzsegett ez a javaslat. Ami miatt veszítettek ebben a küzdelemben, az az volt - és ez nem az első fordulója ennek , hogy először is a Postát és a takarékszövetkezeteket szerették volna összetolni, és ez nem úgy lett volna, mint ahogyan a világon nagyon sok helyen, hogy a postán is lehet pénzt felvenni, a postán is lehet pénzt feladni, hanem úgy lett volna, hogy a takarékszövetkezetekben is lehetett volna levelet feladni. És ezzel egyébként a pillanatnyila g nem feltétlenül jól teljesítő Postát, amiről elmondhatják ezerszer, hogy piaci körülmények között is megállja a helyét, nem így van - látjuk, hogy az elektronika fejlődésével a papíralapú levelezés és az abszolút klasszikus postai szolgáltatások rendesen esnek vissza , ezért megpróbálták nem a Postát megmenteni, nem az állami céget megmenteni, hanem összetolni a Spéder Zoltán nevével fémjelzett Takarékbankkal, és még egyszer mondom, nem úgy, hogy a postán is lehetett volna pénzt föladni, hanem úgy, hogy a takarékszövetkezeti pontokban is lehetett volna levelet feladni. Aztán amikor itt megkérdeztük azt, hogy mást is érhetett volnae ekkora szerencse, hogy elindulhatott volna, mondjuk, ezen a közbeszerzési eljáráson, és a postai szolgáltatásokra a Posta ve le is kötött volna ilyen szolgáltatási szerződést, akkor kiderült, hogy nem volt ilyen közbeszerzési eljárás, majd lekerült a Ház napirendjéről. Ez az egyik előzménye ennek a javaslatnak, ez volt az első mérkőzés, amit, én úgy gondolom, már az első félidőb en elvesztett a LázárSpéder kettős. A második, most ott tartunk nagyjábanegészében, ahol ön is úgy mondja, hogy a Takarékbank, illetve központi bank, ahogyan mondja tisztelt képviselőtársam, ennek a jogszabálytervezetnek is, gondolom, az első variációjáb an még a Takarékbank Zrt. szerepelt megnevezett félként, majd ezt átváltotta a csupa kisbetűvel írt „központi bank” nevű társaság, amelyik lehet, hogy még a későbbiekben a Takarékbank Zrt. lesz, de ez egyáltalán nem biztos, hogy az lesz. Akkor, amikor nyíl t levéllel fordult az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke, Demján Sándor, a Bankszövetség elnöke, Patai Mihály úr, levéllel fordultak Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz, és ennek a takarékszövetkezeti integrációnak, tehát ahol a Takarékbank, a Pos ta, az FHB és minden ilyen szolgáltató összetolását, a Spéder Zoltán kezébe való átjátszását sejtették mögötte, akkor készült egy ilyen jogszabály, álláspontunk szerint - hogy példát mondjak, a kivételes eljárás szabályait kifejezetten visszaélésszerűen ha sználva , készült ez a jogszabály. De mi volt ezekben a levelekben, ami ennyire meggyőző volt, hogy erre jogszabály is született? Azt mondta képviselőtársam, hogy a takarékintegráció pénzügyi adatai kiválóak. Ehhez képest az Országos Takarékszövetkezeti S zövetség elnöke valójában azt írta, hogy az integráció előtt ez egy 10 milliárdos többletet mutatott, az integráció után egy 2 milliárdos mínuszt mutatott ez a mérleg. Úgy gondolom, hogy ez nem az az eredmény, amire ennyire büszkének kellene lenni, ez egy arcpirító eredmény. Majd azt is látjuk, hogy az ugyancsak az ebbe az érdekeltségi körbe, tehát Spéder Zoltán érdekeltségi körébe tartozó FHB bank az elmúlt időszakban a tőkemegfelelési mutató szerint 30 milliárd forinttal alacsonyabb volt, ekkora tőkehiány keletkezett az FHBban. Demján Sándor leírja levelében, hogy ezt a 30 milliárd forintot az FHB egészen biztosan nem tudta volna a piacról beszerezni, viszont visszaélve azzal a fölényével, ami a takarékszövetkezeti integráció ban neki megadatott - és itt mondanám, másnak nem, csak neki adatott meg , visszaélve, a takarékszövetkezeteket arra kényszerítette, hogy nagyjából hétszeres áron jegyezzenek le
